Általánosan a hüllőkről

A hüllők nem képesek saját test hőmérsékletük állandó értéken tartására, így életüket a környezeti feltételek jelentősen befolyásolják. Magyarországon számos hüllő él, melyekkel a szabad természetben találkozhatunk (14 gyík faj 7 kígyó és egy teknős), közülük mindegyik védett.  Ezen felül rengeteg ember tart otthon terráriumban egyéb egzotikus országból származó állatot. Általánosságban elmondható ezekről, hogy a terráriumi feltételeket a természetes élőhelyének megfelelően kell kialakítani. A hüllők szempontjából nagyon jelentős szerepe van a korábban már említett hőmérsékleten felül a páratartalomnak, a táplálék és vízellátottságnak, az aljaznak. Ezek nem megfelelő megválasztása esetén kis kedvencünknél egészségügyi problémák merülhetnek fel, ami akár az életébe is kerülhet.

Egy két általános tanács, amit érdemes betartani:

• A melegítő lámpákat, fűtőlapokat vagy szálakat tűzbiztos helyre tegyük, ha zárlatos is lesz, nehogy a lakást is felgyújtsa.
• Az UV-B sugárzás az üvegek többségén nem hatol át, így állatainkat ne a terráriumon keresztül világítsuk meg.

Ennek elkerülése érdekében a továbbiakban egy két terraristák által gyakrabban tartott fajt mutatunk be:

 

Gyíkok

Leopárd gekkó (Eublepharis macularis)

A Leopárd gekkók maximum 20-25 cm hosszú rendkívül színes kis gyíkok. Kisállat kereskedésekben, kiállításokon nagyon sok színváltozatukkal találkozhatunk. Ezen állatok főképp a Közel-Keleten sivatagi és félsivatagi körülmények között élnek. A terület zord időjárásának köszönhetően az éjszakai életmódhoz alkalmazkodtak, nappal az árnyékos búvóhelyeket keresik. Érthető tehát, hogy fontos számukra a napközbeni hő és fényváltozások. Nappal 28-32°C-ot, míg éjszaka 20°C körüli hőmérsékletet igényelnek. Nem tartanak territóriumot fent, így több egyed is tartható együtt biztonságosan. A terrárium aljzatának választhatunk homokot, újságpapírt, vagy macskaalmot, azonban itt tartom fontosnak kiemelni, hogy a gekkók a természetes élőhelyükön búvóhelyeket keresnek a kövek, bokrok alatt, melyeknek páratartalma és hőmérséklete merőben eltér a terület átlagos klímájától. Éppen ezért a terráriumban is szükséges lehet úgynevezett „nedves kamra kialakítása, mely esetén egy kis dobozba nedves tőzeget teszünk, majd úgy zárjuk, hogy az állatka bármikor bemehessen, ha például vedleni szeretne. Táplálék gyanánt rovarokat, tücsköt, gyászbogár lárvát, kisebb csótányokat szükséges neki adni. terráriumi körülmények között fontos a folyamatos vitamin és ásványi anyag pótlás, melyet a táplálék mindennapos „porzásával” lehet elérni. 

 

 

Sisakos kaméleon (Chameleo calyptratus)         

 

A terraristák között közkedvelt faj a Sisakos kaméleon. Sajnos ezek az állatok viszonylag rövid élettartammal rendelkeznek, az élőhelyén 5-8 év, míg terráriumi viszonyok között inkább csak 2-4 évet élnek meg. Természetes viszonyok között az Arab félsziget esőerdei területein laknak. Alapvetően fás környezetet igénylő állatról beszélhetünk így a lábai és az ujjai is a mászáshoz alkalmazkodtak. A terráriumban esszenciális a megfelelő mászó felület és magasság biztosítása. Ezek az állatok ellentétben a gekkókkal saját territóriumot tartanak, így nem célszerű több egyedet egy területre összerakni. Köszönhetően annak, hogy esőerdei vegetációból származnak, a magas páratartalom nem csupán környezeti feltételként játszik fontos szerepet az életükben. A kaméleonok ugyanis a lecsepegő vízcseppeket fogyasztják el és képtelenek mind tálból, mind itatóból vizet felvenni. Amennyiben ezt nem biztosítjuk nekik (folyamatos permetezéssel, vagy a terráriumba szerelt vízcsepegtetővel) súlyos egészségügyi problémáik lehetnek. A táplálkozásában továbbá kiemelném, hogy a rovarokon (tücsök, gyászbogár lárva, kisebb csótányok, legyek) kívül fogyasztanak bizonyos mennyiségben leveleket, virágokat és terméseket is. Éppen ezért fontos alaposan megválasztani, milyen növényeket telepítünk a terráriumba, nehogy épp véletlenül azzal mérgezzük meg kis kedvencünket. Nappal 25-37°C-t éjjel 20°C-t igényelnek. Az egészséges élethez itt is szükséges lehet vitaminok alkalmazása („táplálék porzása”), ezen felül a normális csontfejlődéshez elengedhetetlen az UV fény.

 

Szakállas agáma (Pogona vitticeps)

A szakállas agáma Ausztrália belső területein füves pusztás, félsivatagi környezetben élő, általában 20-30 (akár 50-55) cm-es gyík. Ennek megfelelően kedveli a meleg és száraz környezetet. Átlag tartási hőmérséklete nappal 28-35°C éjjel 20-22°C, azonban a számára kialakított sütkérező helyen napközben ez meghaladhatja 35 fokot. Természetesen ebben az esetben szem előtt kell tartani, hogy az állatunknak lehetőséget biztosítsunk hűvösebb helyre húzódni, amennyieben szeretne. A meleg területet létre hozhatjuk fűtőlapokkal, kábelekkel, azonban beállíthatunk (szigorúan a megfelelő távolságban) spot, vagy halogén izzót is. Szem előtt kell tartani azonban, hogy az egészséges életvitelhez ezeknek az állatoknak szükségük van megfelelő UV-B sugárzásra, így a hőtermelő izzó mellett egy UV lámpát is biztosítanunk kell számára. A számukra megfelelő aljat általában száraz homok, vagy föld lehet, de ennek megválasztásánál figyelembe kell vanni, hogy az agámák a talaj szemcsék felvételével jutnak bizonyos ásványi elemekhez, így ha ezt nem kapják meg súlyos bélelzáródást okozhat náluk a talaj anyaga. Táplálékaik 50% állati eredetű 50%-ban pedig növényi. Természetes élőhelyükön elfogyasztanak rovarokat, kétéltűeket és kisebb gyíkokat is (itt szeretném megjegyezni, hogy a magyarországi kétéltű és hüllőfajok mind szigorúan védett állatok, így táplálékként nem alkalmazhatóak), valamint étlapjukon szerepelnek gyümölcsök, zöldségek és zöld levelek. Természetesen az ásványi anyag és vitaminok pótlási elengedhetetlen („táplálék porzása”).

 

Vörös fülű ékszerteknős (Trachemys scripta)

 

Kétségtelenül Magyarországon az egyik leggyakrabban tartott hüllőről beszélhetünk. Bár természetes elterjedési területe Észak-Amerika délkeleti része, azonban köszönhetően inváziós képességének manapság a rengeteg szabadon engedett állat saját populációkat tudott létrehozni, ezzel veszélybe sodorva az itthon őshonos mocsári teknőst (Emys orbicularis). Az ékszerteknősök a vízi életmódot folytató állatok közé tartoznak, így a terráriumukban alaposan oda kell figyelni a vízmélységet illetően. Az állatkereskedésekben megvásárolható néhány centis újszülött teknősök kifejlett mérete akár 25-30 cm is lehet, így vízmélység és az úszófelület a fejlődés során jelentősen nőhet. Egy kifejlett állat számára szinte nem tudunk elég nagy medencét készíteni. Az terrárium berendezésénél a következő alapelveket érdemes szem előtt tartani:

• az állat nyugodtan le tudjon merülni teljes testével a víz alá amennyiben szeretne
• legyen megfelelő felületű és mennyiségű víz a terráriumban, hogy minél többet tudjon szabadon úszni
• mindenképp biztosítsunk száraz felületet, ahova ki tud mászni kedvencünk

A terrárium aljára tehetünk köveket, de ezzel csak a takarítást nehezítjük meg magunknak, az állat komfort érzetét azonban nem növeljük jelentősen.