Archives

Térdműtét utáni tájékoztató

Térdműtét

 

Rendelőnkben a térdműtétek közé tartozik a keresztszalag szakadás és a térdkalácsficam.

Mindkét esetben a lágyszöveti feltárás mellett csont és porc korrekció történik, éppen ezért ezeket a fájdalmasabb beavatkozások közé soroljuk.

 

  • Fájdalomcsillapitás

 

Kedvencünk a beavatkozást követően két fajta fájdalomcsillapítót is kap injekciós formában. Éppen ezért a gazdiknak a műtét napján nem szükséges további gyógyszert adnia, azonban, ha otthon úgy veszik észre, hogy kedvencüknek fájdalma van a műtétet követően, 6 órával lehet neki 1 darab tablettát beadni.

Természetesen az ezt követő időszakra 4 napon keresztül biztosítjuk a további fájdalomcsillapítót.

 

  • Kötés

 A kötésnek 3 funkciója van

  • Folyamatos nyomás alatt tartja a végtagot, ami csökkenti az ödéma képződést (24-48 órán át)
  • Korlátozza a láb mozgását, hogy a lágy szöveti képletek és a csontok stabilizálódjanak (48-72 órán át)
  • Biztosítja a seb védelmét, hogy ne fertőződhessen be (minél hosszabban)

A kötést a lehetőségek szerint legalább 3 napig rajta kell tartani a lábon, hogy ezeket a funkciókat ellássa. Azonban, ha esetleg korábban megcsúszik, nem szükséges újra kötözni, ugyanis ezt szakszerűen csak altatásban lehet végezni. A kötés levételét követően szükséges a folyamatos sebvédelem, egészen a varratszedésig (10 nap), nehogy a nyelvével kórokozókat vigyen a sebbe. A sebet az első 3-4 napban lehet minden nap higitott (1-3 arányban) betadinnal kezelni, utána a 10. napig neogranormonnal kenegetni, hogy a hámosodást elősegitsük.

 

 

  • Gyógyulási ütem

 A műtét után a varratszedés 10 nap elteltével történik. Ezek után az első orthopédiai kontroll a beavatkozáshoz viszonyított 1 hónap múlva történik. Ez alatt az időszak alatt számos dologgal elősegíthetjük a gyógyulást, gyorsíthatjuk az ízület regenerációját:

  • Neo K9 – A csont gyógyulását elősegítő tabletta
  • Ízületvédő – A porcok regenerációját és védelmét biztosító táplálék kiegészítő
  • Fizioterápia – A szakember által végzett mozgatás, masszírozás elősegíti a mozgáspálya és a láb használatának gyorsabb fejlődését.

 

Kedvenceink, fájdalomcsillapító nélkül, lábukat olyan ütemben terhelik, amivel bizonyos szintű ’fizioterápiát’ biztosítanak maguknak, azonban előfordul, hogy egy-egy rossz mozdulat után újra fájdalmat élnek át, ez a természetes gyógyulás része. Ilyenkor azt javasoljuk, hogy abban az esetben forduljanak állatorvoshoz, amennyiben 4 napon belül nem javul a sántítás. Általában ilyenkor nincs komolyabb probléma, de egy kontroll röntgent szoktunk javasolni a biztonság kedvéért.

 

Jelen ismertető állattulajdonosok tájékoztatása céljából készült. Bővebb információért és a részletekért kérjük forduljon állatorvosához!

 

          

  

Perthes kór

Perthes-kór

A Perthes-kór kistestű kutyákban előforduló genetikai okokra visszavezethető combcsontfej elváltozás.

A betegség során a combcsontfejen degeneratív folyamatok (csontállomány felszívódása) mennek végbe, amelynek köszönhetően az ízület nem képes ellátni a megfelelő funkcióját.

A betegség kizárólag kistestű kutyában jelentkezik és az esetek nagy többségében egy oldali (sajnos találkoztunk már kétoldali esettel is). Főképp fiatal kutyákon jelentkezik (5-12 hónapos) és nagyon markáns tünetekkel jár.

  • A kutya az egyik lábára erőteljesen sántít, esetleg állás közben nem terheli
  • Nehezen áll fel
  • Nehezére esik felmenni a lépcsőn
  • Futás közben a hátsó lábaival egyszerre ugrik (mint egy nyúl)

A betegséget röntgen felvétellel lehet igazolni. Mindenképp felkelti a gyanút, ha a kutyus több hete sántít és fájdalomcsillapítók hatására sem javul a tünet.

A gyógymódja a beteg terület eltávolítása, azaz a combcsontfej resectiója. Ilyenkor az eltávolított csontdarab helyét kötőszövet tölti ki és hamar kialakul az úgynevezett állízület.  Ezen beavatkozás után a beteg láb 100% funkciója visszatér.

Fontos kiemelni, hogy a betegségnek örökletes háttere van, így a műtött állatokat (bár tünetük nincs, a betegséget tovább örökítik) nem etikus tenyésztésbe venni.

 

/összeállította: dr. Jandó Tamás/

Térdkalács ficam

Térdkalács ficam

A térd kisállatainkban az egyik legösszetettebb ízület, köszönhetően annak, hogy két nem összeillő csontvég találkozik benne egymással. Éppen ezért a stabilitása szempontjából rendkívül fontos, hogy az anatómiai képletek a megfelelő pozícióban legyenek és a megfelelő funkciót el tudják látni.

Az ízület egyik legfontosabb elváltozása a térdkalácsficam. Ez a betegség bármely méretű állatban megjelenhet. Általánosságként mondhatjuk ki, hogy kis testű kutyákban a térdkalács a láb belső, míg nagytestűekben a külső oldal felé ugrik ki a helyéről.

Mi okozhatja a térdkalács ficamát?

  • A combnyak, vagy a combcsont nem megfelelő állása szögellése
  • A combcsont bütykének alulfejlettsége
  • Sekély térdkalácsárok
  • A sípcsont tarajénak nem megfelelő helyeződése, vagy a sípcsont görbülete
  • A sípcsont és a combcsont egymáshoz képesti elfordulása
  • A térdkalácsot rögzítő szalagrendszer túl laza

A betegség nem minden esetben okoz fájdalmat. Előfordul, hogy a kutyus csak akkor sántít, amikor a térdkalács elhagyja a normál helyeződését (vagy éppen hogy amikor visszaugrik a helyére). A tünetek éppen ezért változatosak lehetnek. A sántikálástól kezdve a terhelés közbeni lábfelkapáson keresztül a tünetmentességig széles a paletta, éppen ezért szoktunk rutinszerűen szűrővizsgálatot végezni az állatokon. A vizsgálat során pusztán tapintással megállapítható a kórkép, melynek 4 fokozatát különítjük el.

Mentes állat: A térdkalács a helyén van, az erőbehatásra sem mozdítható ki az árkából.

Elsőfokú térdkalácsficam: A térdkalács nyújtott térdnél ficamítható, esetleg az állat visszatérő sántaságot mutat.  A sípcsont elfordulása minimális

Másodfokú térdkalácsficam: A térdkalács gyakran magától elhagyja a normális pozícióját a sípcsont elfordulása akár 30 fokos is lehet. Enyhe elfordulás a combcsonton is megjelenik

Harmadfokú térdkalácsficam: A térkalács állandóan az árkán kívül helyezkedik, de erőbehatásra visszahelyezhető normál pozícióba. A sípcsont elfordulása 30-60 fok között van, a térdkalácsárok sekély. Fokozott elfordulás észlelhető a combcsonton is.

Negyedfokú térdkalácsficam: A térdkalács egyáltalán nem helyezhető vissza a helyére, mind a sípcsont, mind a combcsont jelentősen elfordult, gyakran az izmok kontraktúrájának köszönhetően az ízület nem nyújtható teljesen

Sajnos a betegség, függetlenül attól, hogy nem okoz tüneteket, további ortopédiai eltérések melegágya lehet, mint például a keresztszalag szakadás, vagy a térdízületi OCD (Osteochondritis dissecans). Éppen ezért javasoljuk szinte minden esetben a műtéti korrekciót, amely során a térkalács árkát mélyítjük, a sípcsont taraját odább helyezzük és a szalagrendszert feszítjük meg. Súlyosabb esetben akár a combcsont, vagy a sípcsont elforgatására is szükség lehet.

 

/összeállította: dr. Jandó Tamás/