Hogyan vegyük észre, hogy a nyuszink beteg?

Mint minden kisállat, időnként sajnos a nyuszik is megbetegedhetnek. Fontos, hogy felismerjük a jeleket, így, ha baj van időben állatorvoshoz fordulhassunk!

Az étvágytalanság, a bágyadtság, a bélsár ürítés elmaradása, hasmenés, puffadás, fogcsikorgatás, görcsök, nyálzás, könnyezés, szem és fül dörzsölés/vakarása, ferde fejtartás, mozgás-koordinációs problémák, mind-mind komoly betegségek tünetei lehetnek, amikkel minél hamarabb nyulakhoz értő, egzotikus szakállatorvoshoz kell fordulni!

 

A következőkben a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat a gyakoribb tünetetek és betegségek közül.

Fogproblémák

Egyre több nyuszinál fordul elő fogprobléma és ennek következményeként bélrendszeri problémák. Sok esetben a helytelen takarmányozás okozza, de sajnos anatómiai rendellenesség, rossz genetika is állhat a háttérben.

  • A nyuszik fogai nyitott gyökerűek, folyamatosan nőnek, ezért koptatniuk kell őket.
  • Ha ez a koptatás valamilyen okból kifolyólag nem sikerül, akkor az komoly problémát, evési nehézséget, fájdalmat okoz, de akár az evést is gátolhatja.
  • A nyuszinak a normális bélműködéshez és a megfelelő fogkoptatáshoz nagy mennyiségű, jó minőségű, pormentes szénára van szükségük.

A rossz minőségű vagy nem megfelelő összetételű tápok is károsak lehetnek. Lehetőség szerint pelletált, egyforma kinézetű és magas rosttartalmú, gabonamenetes tápot adjuk kedvencünknek, de főleg sok-sok szénát! A magvas, színes, gyümölcsös, különböző formájú tápokban a nyuszi hajlamos válogatni, ami egyoldalúvá teszi a táplálkozást, de helytelen kopást is okozhatnak. A szénázás és a táp rágcsálása eltérő „rágási technikával” történik. A tápszemeket csak harapják, nem végeznek őrlő, fogkoptató mozgást, mint a hosszú szénaszálák rágásánál, ezért a csak vagy főleg tápot fogyasztó nyuszik hajlamosabbak a fogproblémákra (hátsó fogak túlnövése), és ebből kifolyólag az emésztési problémákra, elhízásra is.

  • A fogprobléma jelei lehetnek többek között: étvágycsökkenés, nyálzás, arcduzzadás, fogyás, könnyezés.

 

Emésztőrendszeri problémák

A nyusziknál gyakoriak az különböző emésztőrendszeri problémák, melyek sok esetben szintén a helytelen takarmányozás miatt alakulnak ki, de okozhatja bakteriális fertőzés, parazita, vagy fogprobléma is, de más betegség tüneteiként is megjelenhet.

  • Ha a nyuszi nem eszik, megy a hasa vagy nem kakil, akkor minél hamarabb keressünk fel egzotikus állatorvost, mert ezek a kisállatok nagyon érzékenyek főleg a bélrendszerrel kapcsolatos problémákra, akár el is pusztulhatnak!

 

Hasmenés esetén adhatunk nyusziknak való probiotikumot (Fibreplex paszta, Bio Lapis), és kerüljük a nedves zöldeleség/gyümölcs etetését.

  • Tartós, másnapra múlni nem akaró hasmenés azonban, főleg, ha mellette új tünetek jellenek meg, mint pl. bágyadtság, étvágytalanság, puffadás, mindenképp állatorvosi kezelést igényel.

 

A másik gyakori probléma a bélsárpangás, bélelzáródás vagy bélleállás. Ha a nyuszi bélmozgása leáll, esetleg a bél el is záródik (betegség, túl sok lenyelt szőr, stressz, helytelen etetés) miatt, akkor nagyon nehezen áll vissza a normál bélműködés és szintén életveszélyes.

  • Jelei: apróbb, kevesebb bélsár/egyáltalán nincs bélsár, étvágycsökkenés/étvágytalanság, felpuffadt has, bágyadtság, rossz közérzet.
  • A megelőzésben segíthet a megfelelő értrend, a sok-sok széna, és a nyuszi bundájának rendszeres fésülés, hogy minél kevesebb szőrt nyeljen le és szőroldó paszta adagolása, ami a lenyelt szőr „megemésztését” segíti.

 

Fülrühösség

fülrühösséget a nyulak hallójáratában élősködő apró atkák okozzák. Túlzott fülzsír-termelést váltanak ki, emiatt a nyulak rázzák a fejüket, vakarják a fülüket, így a fül körül ki is sebesedhet. Elsősorban a lógófülű fajták érintettek.

A kórokozó egy nagyon kis méretű atka (Psoroptes cuniculi), mely megtelepedhet az almon, a ketrec rácsain, az etetőn, az itatón, onnan átkerül a nyulakra, s testi érintkezés útján a beteg állatok megfertőzhetik az egészségeseket is. Az atkák mindkét fülkagyló belső részén megtelepednek, s mintegy 10–18 napos lappangási időszak után kialakul a betegség, melynek van egy könnyebb és egy súlyosabb lefolyású változata.

  • A fülkagylók bőrén kisebb, piros duzzanatok jelennek meg, melyek 2-3 nap múlva fehéressárga váladékkal teli hólyagokká alakulnak át, s esetleg össze is olvadhatnak. Majd egy-két napon belül a hólyagok kifakadnak, a váladék kifolyik, majd besűrűsödik, és sárgás színű pörkök jelennek meg azokon a helyeken, ahová a váladék kifolyt. Míg a hólyagok helyén pirosas, nedvedző sebek alakulnak ki.
  • Amennyiben az érintett területet nem kezelik a fül elfertőződik és begyullad.
  • A fertőzött állatokat különítsük el, és a ketrecüket pedig fertőtlenítsük.
  • A nyuszit külsőleg kezelni szükségek parazitairtó szerrel/spot-onnal, ezen felül a fülét is tisztítani, fertőtleníteni és parazita irtani kell megfelelő fülcseppel, fülgéllel és a kezeléseket pár hetente meg kell ismételni. Mindenképpen keressük fel az állatorvost!

 

Tályogok

Gyakran jelennek meg tályogok a nyusziknál. Ezek gennyel telt duzzanatok, amik bakteriális fertőzés következtében alakulnak ki. Antibiotikumos kezelés, rendszeres átmosás, esetleg műtét segíthet a gyógyulásban, de sajnos nem ritka, hogy a tályog kiújul. A pofán kialakuló tályog sok esetben szintén fogproblémával függ össze.

 

 

Talpfekély

Talpfekély akkor alakul ki, ha folyamatosan nyomás nehezedik a talp bőrére. A nyúl talpán általában középtájon kikopik a szőr, kipirosodik, kisebesedik-hegesedik a bőr.

  • Több tényező is okozhatja pl. a túlsúly, kemény vagy rácsos felületen való tartás, de egyes fajtáknál (rex törpenyúl) örökletes hajlam is közrejátszik.
  • A nyuszit ne csak kemény felületen tartsuk, szórjunk a ketrec aljára egy vékony réteg szénát/szalmát/forgácsot, vagy behelyezhetünk kender vagy más természetes anyagból készült szőnyeget.
  • A nyuszi WC-ben a kemény pellet-alomra is szórhatunk egy vékony réteg puhább almot, főleg, ha a nyuszink sokat ücsörög a WC-ben.
  • Az almot rendszeresen, legalább hetente cserélni kell, így megelőzhető az elfertőződés.
  • Ügyeljünk a nyuszink testsúlyára!
  • Rendszeresen ellenőrizzük a mancsokat, vágjuk a karmokat.

Enyhébb esetben elég lehet a kipirult részt Betadine-os oldattal tisztogatni, vagy fertőtlenítő és hámositó kenőccsel kenegetni. De súlyosabb esetben szükséges lehet ezek mellett antibiotikum ill. fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő szedésére is, ezért mindenképpen mutassuk meg állatorvosunknak!

 

Szem

Előfordul, hogy a nyulak egyik vagy mindkét szeme folyamatosan könnyezik. A pofa alatti szőr gyakran gubancossá válik, kihullik, a bőr kipirulhat. Néha okozhatja a könnycsatorna elzáródása, mely leggyakrabban akkor fordul elő, amikor a fogak gyökerei abnormálisan nőnek, de okozhatja sérülés vagy apró szemcsék szembekerülése, de lehet örökletes is. A váladékozó szem hátterében állhat allergiás megbetegedés, de természetesen lehet valamilyen bakteriális fertőzés tünete is mint pl. a pasteurellózis.

 

Myxomatózis, nyúl-szifilisz

A fülön, a szemek és a nemi szervek környékén megjelenő csomók, hólyagok a myxomatózis vagy a nyúl-szifilisz tünetei is lehetnek. Az előbbi egy vírusos fertőzés, amit elsősorban vérszívók (szúnyogok, bolhák) terjesztenek, de direkt kontaktussal is terjedhet a nyulak között.

  • A duzzanatok mellett kötőhártya gyulladás, vakság, láz, bágyadtság, étvágytalanság és másodlagos fertőzések is előfordulhatnak.
  • A fertőzött állat általában elpusztul.
  • Megelőzés szempontjából fontos a védőoltás és a vérszívó élősködők távoltartása.
  • A myxmatózis ellen fél évente (Pestorin) ill évente (Nobivac Myxo-RHD) ismétlendő oltásokkal védekezhetünk.

Az utóbbi betegség, a nyúlszifilisz egy bakteriális megbetegedés, amit a Treponema cuniculi okoz.

  • Az egész világon elterjedt, és mindenfajta nyulat megfertőz, így a kedvtelésből tartott törpe nyulat is.
  • A felnőtt példányok között a párzás során, a fertőzött anyáról a kisnyulakra pedig tejjel terjedhet.
  • Lappangási ideje 3-16 hét, de hosszabb időn át is rejtve maradhat.
  • Antibiotikumos kezelést igényel.

 

Fej oldaltartás

A fej oldaltartása és egyensúlyzavar többféle betegség tünetei is lehetnek, mint például fülgyulladás vagy az Encephalitozoon cuniculi.

  • Az utóbbi betegséget egy egysejtű parazita okozza (Encephalitozoon cuniculi), amelyik a nyulak idegrendszerében telepszik meg és komoly betegséget, akár az állat pusztulását is okozhatja.
  • Az idegrendszer mellett a vesét és a szem belső struktúráját is károsíthatja.
  • A kórokozó vizelettel vagy anyáról kölyökre terjed.
  • Bizonyos vizsgálatokkal ki lehet mutatni, hogy a nyuszi átesett-e a fertőzésen, illetve meg lehet állapítani, hogy üríti-e az élősködőt.
  • A beteg nyuszik főleg idegrendszeri tüneteket mutatnak: hirtelen kialakuló ferde fejtartás, hátsó testfél bénulás, mozgáskoordinációs zavarok, körbe-körbe járás, hevesen mozgó szemgolyó.
  • A nyulak körülbelül 80% tünetmentes hordozó.
  • Gyógyszeres kezeléssel és immunerősítőkkel fertőzés kezelhető, csökkenthetőek a tünetek, bár súlyos esetben nem biztos, hogy az állat reagál a kezelésre.
  • Sajnos a fertőzött állatok meggyógyulni már nem fognak, de tünetmentesen élhetnek.

 

Hőguta

Nyáron a nyuszik nagyon könnyen túlhevülnek, ami hőgutához vezethet.

  • Ha azt tapasztaljuk, hogy liheg, dülöngél, remeg, bágyadt, étvágytalan, akkor vigyük nyugodt, hűvös helyre, helyezzük a nyuszit nedves rongyra és törölgessük a fülét, kezdjük el lehűteni a testét és minél hamarabb vigyük állatorvoshoz!
  • A meleg napokon fokozottan figyeljünk a nyuszikra!

Számos különböző trükkel megelőzhetjük a bajt pl. csempét, vizes palackot teszünk be a ketrecbe, amivel a nyuszi hűtheti magát.

Nyuszik gondozása nyáron

A nyári hónapokban minden kedvencre nagyon oda kell figyelni, nehogy napszúrást kapjanak vagy túlhevüljenek. Néhány faj azonban különösen érzékeny a hőségre, ezért fokozott odafigyelést igényelnek, ilyenek nyuszik is. Vastag bundájuk miatt könnyen túlmelegszenek, dehidratálódnak, illetve egyéb egészségügyi problémák is jelentkezhetnek.

 

1. Vedlés és a szőrgolyók

Tavasz végén, nyár elején a nyuszik vedlésen mennek keresztül, elhullatják vastag téli bundájukat, hogy egy vékonyabb nyári szőrzetre cseréljék. A tisztálkodás során nagy mennyiségű szőrt nyelnek le, ami az emésztőrendszerben szőrgolyóvá alakulhat és komoly bélrendszeri problémákat okozhat. A nyuszik a macskákkal ellentétben nem tudják ezeket a szőrlabdákat felöklendezni. Segít, ha a vedlés alatt (hosszúszőrű nyusziknál akár mindennap) szőroldó pasztát adagolunk kedvencünknek. Ezek rosttartalma, a bennük található maláta, növényi olajok segítik a lenyelt szőr ürülését és megakadályozzák azok összeállását. Fontos, hogy nyulak számára készült pasztát használjunk, mert a cica-szőroldók fehérjetartalma túl magas a nyusziknak. Ha nincsen kéznél paszta, akkor vizezett ananászlevet vagy ananászt is kaphatnak, de csak mértékkel a magas cukortartalom miatt!

Fésülgessük rendszeresen a nyuszit, ezzel is segítve a vedlést, és csökkentve a lenyelt szőr mennyiségét. Vannak kifejezetten vedlést segítő, aljszőrzetet ritkító fésűk.

 

2. Tartsuk hűvösben

Nyári hőségben a nyuszik könnyen túlhevülnek, ez főleg a kint tartott példányokat veszélyezteti. Árnyas, hűvös és jó szellőzésű helyen legyen a ketrec. Lakásban szintén kerüljük a napos, fülledt szobát, helyezzük az állatot hűvösebb, akár légkondicionált helységbe. Arra figyeljünk, hogy ne érje huzat!

Behelyezhetünk csempedarabot, nedves rongyot, esetleg rongyba csavart jégakkut/fagyasztott vizes palackot a ketrecbe, ezekkel a nyuszi kedve szerint tudja hűteni magát. Jó megoldás lehet az is, ha letakarhatjuk a ketrec egy részét egy vékony benedvesített ronggyal.

Kapható kisállatok számára hűtőmatrac is, de ezt csak abban az esetben használjuk, ha tudjuk, hogy a nyuszink nem rágcsálja meg.

NE fürdessük őket, mert nem szeretik, sőt akár sokkot is kaphatnak!

Ha azt látjuk, hogy nagyon melegük van, akkor hideg vízzel nedvesíthetjük a fülüket is. A nyulaknak nincsenek verejtékmirigyek így nem tudnak izzadni, fülük dús erezete segít nekik a hőleadásban. A fül nedvesítésénél azonban ügyeljünk arra, hogy a víz ne kerüljön be a nyuszi fülébe, mert gyulladást okozhat, illetve a lógó fülű fajtáknál inkább a fej tetejét, a tarkót nedvesítsük, mert az ő fülük érzékenyebb.

 

3. Utaztatás

Lehetőség szerint napközben, a kánikulában nem utazzunk a nyuszival. Ha mégis muszáj, akkor légkondicionált autóban, vagy a hordozóba helyezett hideg vizes palackkal és hordozóra szerelt itatóval induljunk útnak, és ellenőrizzük többször a nyuszit, figyeljük ne hevüljön túl. Semmiképp ne hagyjuk őket bent az autóban felügyelet nélkül!

Ha ki szoktuk vinni a nyuszinkat sétálni a szabadba, akkor ezt inkább a hűvösebb reggeli vagy esti órákban tegyük, kerüljük a déli hőséget és ne tartózkodjunk hosszú ideig a nyuszival az erős napsütésben, inkább árnyas helyes sétálgassunk.

 

 

4. Elegendő friss folyadék

A melegben a nyuszik szervezete is több folyadékot igényel. Rendszeresen ellenőrizzük az itatókat és naponta többször is cseréljünk vizet!

Kaphatnak lédús zöldséget, gyümölcsöt is. Itt nagyon fontos a mértékletesség! Ha a nyuszink eddig nem kapott nyers zöldeleséget, fokozatosan kis adagokkal szoktassuk hozzá érzékeny gyomrát, ellenkező esetben könnyen puffadás, hasmenés lehet a vége!

 

5. Vegyük észre, ha baj van és azonnal menjünk nyulakhoz értő, egzotikus állatorvoshoz!

Ha a nyuszi hőgutát kapott, általában:

  • bágyadt,
  • gubbaszt,
  • étvágytalan,
  • vagy éppen össze-vissza szaladgál mintha nem tudna magáról.

További tünet lehet még:

  • remegés,
  • dülöngélés,
  • kapkodó légzés-lihegés,
  • nyálzás,
  • de akár eszméletvesztés is.

Ha ilyen tüneteket észlelünk azonnal kezdjük lehűteni a nyuszi testét, ha magánál van próbáljuk itatni és azonnal siessünk állatorvoshoz!

 

/Összeállította: Zombor Katalin/

 

 

RHD2

NYULAK BETEGSÉGE- RHD2 VÉDŐOLTÁS

 

A nyulak vérzéses betegségének új törzse az RHD2, mely nem csak az okozott tünetekben tér el az 1-es változattól, hanem abban is, hogy az eddigi oltások sajnos nem hatásosak ellene.

A beteg nyulak jellegtelen tüneteket (levertség, étvágytalanság, hasmenés, savós orrfolyás) mutatnak. Egy részük képes ugyan átvészelni a betegséget, de többségében halálos.

A betegség lappangási ideje 1-5 nap.

Tipikus tünetek közé tartozik :

  • a láz (>40°C)
  • levertség
  • étvágytalanság
  • idegrendszeri vagy légzőszervi panaszok

Számos esetben hosszan elhúzódó, krónikus betegséget okoz a vírus, amely súlycsökkenéssel, sárgasággal, levertséggel jár és (feltehetően a májműködés leállása következtében) elhullással végződhet.

A kórokozó akár a 60 fokot is percekig túléli, ellenáll a fagyasztásnak és ragály fogó tárgyakkal (ruha, cipő, egyéb eszközök) is eljuthat kedvencünkhöz.

A betegség állatról állatra, ezen ragályfogó tárgyakkal is, igen könnyen terjed. Ilyen tárgyak lehetnek a ruhák, eleségek, játékok, tálak, vagy akár a víz is.

Ezen felül rovarok (bolhák, legyek, szúnyogok) szintén terjeszthetik a vírust.

A különböző testváladékokban a környezetben, akár hónapokig is fennmaradhat.

Sajnos nincs ellene ismert hatásos gyógykezelés, így az egyetlen megoldás a védekezés.

Az eddigi oltóanyagok (Pestorin Mormyx, Myxo-RHD) nem jelentenek megoldást ellene, azonban rendelőnkben elérhető az új oltóanyag!

Sajnos a kiszerelés miatt csak csoportos oltást tudunk vállalni. Soron következő oltási napunkat 2020. 05. 26- án, kedden tartjuk, amelyre telefonon szükséges előre időpontot egyeztetni.

 

Az oltásról a következőket kell tudni:

– 1 hetesnél fiatalabb nyúl nem oltható

– Minden oltáshoz képest legalább 2 hétnek el kell telnie, hogy beadható legyen

– Vemhes és szoptató anyanyulak nem olthatóak

– A védettség 1 héttel az oltás után alakul ki

– A védőltást követően 2-3 napon belül láz, levertség jelenhet meg, ami néhány napon belül kezelés nélkül elmúlik

Degu ismertető

DEGU (Octodon degus)

Előfordulás: Dél-Amerikában, az Andok füves-cserjés lejtőin, földalatti járatokban élnek. Európába és Észak-Amerikába eredetileg cukorbetegséggel kapcsolatos kutatások kísérleti alanyaként kerültek be, ugyanis a deguk nem tudják megemészteni a cukrot. Pajkos, barátságos és kíváncsi természetük miatt házi kedvencként is hamar elterjedtek.

Megjelenés: Testhosszuk a farok nélkül 15–23 cm, súlyuk 170-300 g. A kifejlett példányok nagyjából akkorák lesznek, mint egy patkány. Farkuk végén ecsetszerű, bojtos rész található, amit könnyen elhagynak, ha ott emeljük meg őket. Érzékszerveik fejlettek, hallásuk kitűnő és a sötétben is jól látnak.

Életmód: A természetben családi közösségekben (1 hím, néhány nőstény és a kölykök), valamint a családokat összefoglaló kolóniákban élnek.  Társas állatok, de ha nem szeretnénk szaporulatot tarthatunk 2 lányt vagy 2 fiút is.

Átlagéletkoruk a vadonban mindössze 1-2 év, fogságban tartott egyedek élettartama általában 4-6 év.

Reggel és kora este a legaktívabbak, este többnyire alszanak. A vadon élő deguk tápláléka nagyrészt különféle levelekből, füvekből, virágokból, gyökerekből és fakéregből áll.

Szaporodás: A fiatalok négy-öt hónapos korukban már szaporodóképesek. A vemhesség ideje 70-90 nap, egy alomban 2-8 kölyök születhet. A kicsik fejletten, szőrösen, nyitott szemmel jönnek a világra.

Degu, mint házi kedvenc: Emeletes, patkányok/mókusok/csincsillák számára készült ketrecekben tartsuk őket. Nagyon energikus kisállatok, egy megfelelő méretű (min.25 cm átmérőjű) futókerék mindenképpen legyen a ketrecükben. Rendszeresen engedjük ki őket a lakásban futkosni, így könnyebben megy majd az ismerkedés is J De vigyázzunk, hogy az elektromos vezetékeket és a szobanövényeket ne rághassák meg!

A melegre, mint minden rágcsáló nagyon érzékenyek, könnyen hőgutát kaphatnak. Nyáron különösen figyeljünk rájuk: ne hagyjuk napon a ketrecüket, sötétítsünk be a szobában vagy hűvösebb légterű, légkondicionált helyiségbe helyezzük el őket. Jó megoldás lehet még a lehűtött homokfürdő, csempe vagy a ketrec mellett elhelyezett jégakku/lefagyasztott vizes palack. Ne fürdessük őket vízben!

A hobbiállatként tartott deguknak magas rosttartalmú, kifejezetten számukra vagy esetleg csincsillák számára készített eledelt adjunk. A táp mellett mindig legyen széna és friss víz is. A napi széna-adag mellé változatosságként kaphatnak szárított gyógynövénykeverékeket is.

Figyeljünk arra, hogy gyakorlatilag nagyon könnyen cukorbetegek lesznek, így gyümölcsöt, répát soha vagy csak mértékkel, nasiként kapjanak. Az olajos magoktól pedig könnyen elhíznak. Kereskedésekben sok helyen kaphatunk kifejezetten deguk számára összeállított snack-eket, lehetőség szerint inkább ezekkel kedveskedjünk nekik.

Fogaik állandó növésben vannak, ezért nagyon fontos, hogy koptassák őket. Célszerű famászókákat, faágakat és különféle fogkoptatókat, préselt széna vagy gyógynövény rudakat, szépiát és egyéb tárgyakat berakni nekik erre a célra. Lehetőleg műanyag berendezést ne használjunk, mert hamar szétrágják. Rágófának kitűnő: mogyoró, alma, körte, fűz, nyír, nyár vékony ágai.

Érdeklődő, kíváncsi és bátor kisállatok, így könnyen szelídülnek. De ne erőltessük rájuk magunkat, ők tegyék meg az első lépéseket az ismerkedésben, különben könnyen harapással végződhet a barátkozás! Ne kergessük, ne vegyük ki őket erőszakkal a ketrecből, attól csak bizalmatlanok és félősek lesznek. Jó módszer, ha benyújtjuk a kezünket a ketrecbe, hogy szagolgassák-rágcsálják, mászkáljanak rajta, ismerkedjenek velünk, akár adhatunk is nekik kézből pár falat tápot vagy egy kis nasit.

Legyünk türelmesek 🙂

/Összeállította: Zombor Kata/

Tolltépés papagájoknál

A tolltépés egy nagyon gyakori probléma papagájokban.

A probléma során, az állat a mellkas, has tájékáról gyakran teljesen kicsipkedi a bőrt, teljesen lecsupaszítja magát. Ennek során gyakran okoz magán bőr érüléseket, amely további nagyon komoly betegségek bemeneti kapuja lehet. Ezen felül, az állat hőháztartása és immunrendszere is sérül, amely nehezíti a gyógyulást.

A kiváltó okok nagyon szerteágazóak lehetnek, egészen a fertőző kórokozóktól a tartástechnológiai problémákon keresztül a pszichés gondokig. Sajnos a betegség gyógyítása nem egyszerű feladat, mert legfőképp a kiváltó okot kell megszüntetni, ami a legtöbb esetben egy komplex több dolgot érintő kérdéskör. Sokkal inkább a megelőzésre kell koncentrálni, amit a fertőző kórokok kivédésével, helyes takarmányozással, megfelelő neveléssel és szocializációval valamint a madár figyelmének lefoglalásával lehet elérni.

További információért keresse fel rendelőnket!

Papagájok- vásárlás előtti szűrővizsgálatok

Vásárlás előtti szűrővizsgálat

A papagájok között rengeteg nagy értékű példány is létezik, különleges színváltozatok, nehezen beszerezhető fajták. Természetesen a fertőző betegségek nem válogatnak, így minden kedves páciensünknek azt javasoljuk, hogy mielőtt madarat vásárol, különös képen már meglévő állat mellé, mindenképpen igényeljen az eladótól vásárlás előtti vizsgálatot. Ennek keretei között igyekszünk megállapítani, hogy az eladás pillanatában milyen az állat egészségi állapota és a legjobb tudásunk szerint megjósolni, hogy várható-e megbetegedés a jövőben. Természetesen a biológia nagyon nehezen kiszámítható, de egy alapos vizsgálattal rengeteg betegséget (akár lappangó fertőzést is) ki tudunk mutatni.

Egy ideális szűrővizsgálat során szükséges elvégezni:

  • általános klinikai vizsgálatot
  • vérvizsgálatot (biokémia, haematológia, vérparazita szűrés)
  • kloaka kenet vizsgálatot (parazitológia)
  • garatváladék kenet vizsgálatot (bakteriológia)
  • endoszkópos vizsgálatot (ivar meghatározás, máj, vese, légzsák, tüdő megtekintése)
  • röntgen vizsgálat (2 irányú)
  • fertőző betegségek vizsgálata
    • Aspergillózis
    • Clostridiózis
    • Chlamidia
    • PDD
    • Dysbiozis
    • PBFD
    • Bornavírus

 

 

 

HÜLLŐK

Általánosan a hüllőkről

A hüllők nem képesek saját test hőmérsékletük állandó értéken tartására, így életüket a környezeti feltételek jelentősen befolyásolják. Magyarországon számos hüllő él, melyekkel a szabad természetben találkozhatunk (14 gyík faj 7 kígyó és egy teknős), közülük mindegyik védett.  Ezen felül rengeteg ember tart otthon terráriumban egyéb egzotikus országból származó állatot. Általánosságban elmondható ezekről, hogy a terráriumi feltételeket a természetes élőhelyének megfelelően kell kialakítani. A hüllők szempontjából nagyon jelentős szerepe van a korábban már említett hőmérsékleten felül a páratartalomnak, a táplálék és vízellátottságnak, az aljaznak. Ezek nem megfelelő megválasztása esetén kis kedvencünknél egészségügyi problémák merülhetnek fel, ami akár az életébe is kerülhet.

Egy két általános tanács, amit érdemes betartani:

  • A melegítő lámpákat, fűtőlapokat vagy szálakat tűzbiztos helyre tegyük, ha zárlatos is lesz, nehogy a lakást is felgyújtsa.
  • Az UV-B sugárzás az üvegek többségén nem hatol át, így állatainkat ne a terráriumon keresztül világítsuk meg.

Ennek elkerülése érdekében a továbbiakban egy két terraristák által gyakrabban tartott fajt mutatunk be:

 

Gyíkok

Leopárd gekkó (Eublepharis macularis)

A Leopárd gekkók maximum 20-25 cm hosszú rendkívül színes kis gyíkok. Kisállat kereskedésekben, kiállításokon nagyon sok színváltozatukkal találkozhatunk. Ezen állatok főképp a Közel-Keleten sivatagi és félsivatagi körülmények között élnek. A terület zord időjárásának köszönhetően az éjszakai életmódhoz alkalmazkodtak, nappal az árnyékos búvóhelyeket keresik. Érthető tehát, hogy fontos számukra a napközbeni hő és fényváltozások. Nappal 28-32°C-ot, míg éjszaka 20°C körüli hőmérsékletet igényelnek. Nem tartanak territóriumot fent, így több egyed is tartható együtt biztonságosan. A terrárium aljzatának választhatunk homokot, újságpapírt, vagy macskaalmot, azonban itt tartom fontosnak kiemelni, hogy a gekkók a természetes élőhelyükön búvóhelyeket keresnek a kövek, bokrok alatt, melyeknek páratartalma és hőmérséklete merőben eltér a terület átlagos klímájától. Éppen ezért a terráriumban is szükséges lehet úgynevezett „nedves kamra kialakítása, mely esetén egy kis dobozba nedves tőzeget teszünk, majd úgy zárjuk, hogy az állatka bármikor bemehessen, ha például vedleni szeretne. Táplálék gyanánt rovarokat, tücsköt, gyászbogár lárvát, kisebb csótányokat szükséges neki adni. terráriumi körülmények között fontos a folyamatos vitamin és ásványi anyag pótlás, melyet a táplálék mindennapos „porzásával” lehet elérni. 

 

 

Sisakos kaméleon (Chameleo calyptratus)         

 

A terraristák között közkedvelt faj a Sisakos kaméleon. Sajnos ezek az állatok viszonylag rövid élettartammal rendelkeznek, az élőhelyén 5-8 év, míg terráriumi viszonyok között inkább csak 2-4 évet élnek meg. Természetes viszonyok között az Arab félsziget esőerdei területein laknak. Alapvetően fás környezetet igénylő állatról beszélhetünk így a lábai és az ujjai is a mászáshoz alkalmazkodtak. A terráriumban esszenciális a megfelelő mászó felület és magasság biztosítása. Ezek az állatok ellentétben a gekkókkal saját territóriumot tartanak, így nem célszerű több egyedet egy területre összerakni. Köszönhetően annak, hogy esőerdei vegetációból származnak, a magas páratartalom nem csupán környezeti feltételként játszik fontos szerepet az életükben. A kaméleonok ugyanis a lecsepegő vízcseppeket fogyasztják el és képtelenek mind tálból, mind itatóból vizet felvenni. Amennyiben ezt nem biztosítjuk nekik (folyamatos permetezéssel, vagy a terráriumba szerelt vízcsepegtetővel) súlyos egészségügyi problémáik lehetnek. A táplálkozásában továbbá kiemelném, hogy a rovarokon (tücsök, gyászbogár lárva, kisebb csótányok, legyek) kívül fogyasztanak bizonyos mennyiségben leveleket, virágokat és terméseket is. Éppen ezért fontos alaposan megválasztani, milyen növényeket telepítünk a terráriumba, nehogy épp véletlenül azzal mérgezzük meg kis kedvencünket. Nappal 25-37°C-t éjjel 20°C-t igényelnek. Az egészséges élethez itt is szükséges lehet vitaminok alkalmazása („táplálék porzása”), ezen felül a normális csontfejlődéshez elengedhetetlen az UV fény.

 

Szakállas agáma (Pogona vitticeps)

A szakállas agáma Ausztrália belső területein füves pusztás, félsivatagi környezetben élő, általában 20-30 (akár 50-55) cm-es gyík. Ennek megfelelően kedveli a meleg és száraz környezetet. Átlag tartási hőmérséklete nappal 28-35°C éjjel 20-22°C, azonban a számára kialakított sütkérező helyen napközben ez meghaladhatja 35 fokot. Természetesen ebben az esetben szem előtt kell tartani, hogy az állatunknak lehetőséget biztosítsunk hűvösebb helyre húzódni, amennyieben szeretne. A meleg területet létre hozhatjuk fűtőlapokkal, kábelekkel, azonban beállíthatunk (szigorúan a megfelelő távolságban) spot, vagy halogén izzót is. Szem előtt kell tartani azonban, hogy az egészséges életvitelhez ezeknek az állatoknak szükségük van megfelelő UV-B sugárzásra, így a hőtermelő izzó mellett egy UV lámpát is biztosítanunk kell számára. A számukra megfelelő aljat általában száraz homok, vagy föld lehet, de ennek megválasztásánál figyelembe kell vanni, hogy az agámák a talaj szemcsék felvételével jutnak bizonyos ásványi elemekhez, így ha ezt nem kapják meg súlyos bélelzáródást okozhat náluk a talaj anyaga. Táplálékaik 50% állati eredetű 50%-ban pedig növényi. Természetes élőhelyükön elfogyasztanak rovarokat, kétéltűeket és kisebb gyíkokat is (itt szeretném megjegyezni, hogy a magyarországi kétéltű és hüllőfajok mind szigorúan védett állatok, így táplálékként nem alkalmazhatóak), valamint étlapjukon szerepelnek gyümölcsök, zöldségek és zöld levelek. Természetesen az ásványi anyag és vitaminok pótlási elengedhetetlen („táplálék porzása”).

 

Vörös fülű ékszerteknős (Trachemys scripta)

 

Kétségtelenül Magyarországon az egyik leggyakrabban tartott hüllőről beszélhetünk. Bár természetes elterjedési területe Észak-Amerika délkeleti része, azonban köszönhetően inváziós képességének manapság a rengeteg szabadon engedett állat saját populációkat tudott létrehozni, ezzel veszélybe sodorva az itthon őshonos mocsári teknőst (Emys orbicularis). Az ékszerteknősök a vízi életmódot folytató állatok közé tartoznak, így a terráriumukban alaposan oda kell figyelni a vízmélységet illetően. Az állatkereskedésekben megvásárolható néhány centis újszülött teknősök kifejlett mérete akár 25-30 cm is lehet, így vízmélység és az úszófelület a fejlődés során jelentősen nőhet. Egy kifejlett állat számára szinte nem tudunk elég nagy medencét készíteni. Az terrárium berendezésénél a következő alapelveket érdemes szem előtt tartani:

  • az állat nyugodtan le tudjon merülni teljes testével a víz alá amennyiben szeretne
  • legyen megfelelő felületű és mennyiségű víz a terráriumban, hogy minél többet tudjon szabadon úszni
  • mindenképp biztosítsunk száraz felületet, ahova ki tud mászni kedvencünk

A terrárium aljára tehetünk köveket, de ezzel csak a takarítást nehezítjük meg magunknak, az állat komfort érzetét azonban nem növeljük jelentősen.