Eleséggel kapcsolatos egészségügyi problémák

Viszketegség, folyamatosan visszatérő bélrendszeri panaszok, krónikus fülgyulladás… A tüneti kezelések csak átmeneti gyógyulást hoznak, majd hosszabb-rövidebb idő eltelte után a probléma kezdődik elölről. Ha ismerős a jelenség, akkor lehetséges, hogy kedvencének eleséggel összefüggésbe hozható betegsége van. Ez esetben egy jól összeállított diéta jelentené a tartós megoldást.

Kisállataink körében is nagyon gyakran előfordul, hogy a szervezet kedvezőtlenül reagál a bevitt eleség valamely komponensére. Ilyen probléma többek közt az eleség allergia kiváltotta bőrgyulladás, az eleségre reagáló hasmenés (food responsive enteropathy), vagy az eleségre adott kóros reakció okozta külső hallójárat gyulladás is. (food responsive otitis externa)

TÜNETEK:

  • Bélrendszeri tünetek közé tartoznak a bélsár állagával kapcsolatosan felmerülő problémák, a túl gyakori széklet ürítés, (napi több, mint 4 alkalom nevezhető egyértelműen kórosnak) vagy a rendszeres felfúvódás is.
  • Bőrtüneteket illetően nagyon változatos a megjelenés. Legjellemzőbb a vakarózás, lábvégek nyaldosása, pofa, lágyék-, de egyéb tájékokon megjelenő különféle bőrtünetek is utalhatnak allergiás háttérre.
  • Fülgyulladás esetén a külső hallójáratokban élő normál flóra egészségesre jellemző aránya borul fel, legtöbbször a gombák javára, de előfordulhat más fajta fülgyulladás típus is. A folyamat lehet akár egyoldali.

Mi a megoldás?

Az eliminációs diéta nemcsak a terápiát jelenti, hanem egyfajta diagnosztikai módszer is. Semmilyen vérteszt nem jelent olyan biztos eredményt, mint egy precízen, lelkiismeretesen véghez vitt diéta. A diéta hossza bélrendszeri panaszok esetén mindössze 3-4 hét, míg bőr (és fül) tünetek esetén 8-12 hét.

A diétát kétféleképpen lehet véghez vinni:

  • NOVEL fehérjés etetéssel, vagy
  • Ultrahidrolizált táp etetéssel.

Novel fehérjés etetés azt jelenti, hogy olyan fehérjeforrást választunk kedvencünk számára, amivel szervezete még sosem találkozott. Ezt meg tudjuk valósítani otthon összeállított főzött koszttal vagy hypoallergén gyári táppal is.

Az ultrahidrolizált táp olyan táp, melyekben lévő fehérje lánc nagyon apró darabokra van a gyártás során bontva, így azt már nem ismeri fel a szervezet allergénként.

Hypoallergén jelzővel ellátott eleségek sora kapható kereskedelmekben, de sajnos eliminációra nem mindegyik felel meg, attól, mert rá van írva, hogy hypoallergén. Arról, hogy mely fajta táp alkalmas eliminációra, mindenképp állatorvossal való konzultáció javasolt.

Elimináció idején semmiféle más eleséghez nem juthat kedvencünk! Olyannyira szigorúan kell venni az eredmény érdekében, hogy még az ízesített antiparazitikumokat sem kaphatja az állat!

Természetesen nem jelenti azt, hogy a kedvencünknek egész életében az eliminációra választott eleséget kell ennie, hiszen a diéta végeztével el lehet kezdeni a provokációt, tehát ki kísérletezni, hogy mely fajta eleségre reagál kórosan a szervezet, és mi az amit minden gond nélkül tud fogyasztani.  A provokációt akár 7-14 napon át is lehet csinálni.

Nagyon fontos tényező, hogy minden elimináció előtt ki kell zárni minden fertőző kórokot, ecto és endoparazitózisokat egyaránt, melyek hasonló fent leírt tünetekben nyilvánulhatnak meg. Az állatorvos természetesen sok egyéb tényezőt is figyelembe vesz, miután eliminációs diétára ítéli az adott egyedet.

A diéta minden lépését állatorvosi konzultációs háttérrel érdemes végigvinni, hiszen az eredmény a gondosan és precízen megtervezett diétán múlik.

 

Írta: dr. Rózsa- Kovács Gabriella

Paraziták elleni védekezés

A jobb idő beköszöntével mindig „aktuálisabbá” válik a paraziták elleni védekezés kérdése. Azonban télen sem szabad védtelenül hagynunk kedvencünket, hiszen számos élősködő évszaktól függetlenül képes megbetegíteni kutyáinkat, macskáinkat.

Az állatoknál sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a parazitás megbetegedések és azok elleni rendszeres védekezés és szűrővizsgálatok, mint emberek esetén.

Szerencsére manapság nagyon sokféle hatóanyag létezik, melyek megfelelően védik kedvenceinket. Ezeket biztonsággal lehet alkalmazni akár havi rendszerességgel is. Rengeteg készítmény van a piacon, ezek nagyrészt kombináltan tartalmazzák a különféle hatóanyagokat, ezáltal több élősködő faj ellen is védelmet nyújtanak egyszerre, ennek ellenére sajnos nem sok olyan termék van, ami minden ellen védelmet nyújtana. Pedig ez lenne az ideális, ha „minden ellen” védekeznénk. Ezért tanácsos úgy összekombinálni a készítményeket, hogy az összes fontosabb parazita ellen, így az azok által terjesztett kórképek, betegségek ellen védeni tudjuk kutyáinkat, macskáinkat.

Az állatorvos segít eligazodni a kapható készítmények között és együtt a tulajdonossal olyan stratégiát megválasztani, mely az adott állat életmódjához valamint a gazdi lehetőségeihez igazodik.

A védekezés gyakorisága függ az állat életkorától, életmódjától, tartási körülményektől is. 

A fiatal ebek esetén 2 hetes kortól 14 naponta érdemes féreghajtó készítményeket alkalmazni egészen 4 hónapos korig. Ezek után életmódtól függő, általánosságban negyedévente, viszont például rendszeresen erdőben járó, vagy nyers etetés esetén akár havonta javasolható féreghajtani.

Szívférgesség ellen februártól novemberig javasolt védekezni, havonta adandó készítményekkel.

Kép: Szívféregmánia

Külső paraziták ellen évszaktól függetlenül egész évben javasolható védekezés. Különösen fontos ez a kolóniában, falkában élő állatok esetén, valamint valamilyen bőrbetegségben szenvedő egyed esetén, pl. allergiás állatoknál.

Az eddig leírtak tehát az élősködők elleni preventív intézkedések gyakoriságára vonatkoztak. Más a helyzet, ha már fenn áll valami féle fertőzés. Ha igazolódik valamilyen élősködő jelenléte az állatban, (akár külső akár belső élősködőről legyen szó), azt általában antiparazitikumok kúrában való alkalmazásával tudjuk eliminálni hatékonyan.

Több tulajdonos elmondása szerint, az ő kutyáját nem kell védeni semmi ellen, mert „alig jár ki”, „csak a lakásban él”, „nem találkozik más kutyákkal” stb. Sajnos ez sokszor igazolódik, hogy nem teljesen helyén való, hiszen cipőtalppal behurcolhatóak egyes élősködők ill. fejlődési alakjaik. Ne felejtsük el, hogy az állat a padlót, cipőtalpat szimatolva, nyalogatva igenis felveheti az adott parazitát vagy annak fejlődési alakját még úgy is, hogy nagyrészt zártan él, valamint a szúnyogok által terjesztett szívférgesség szintén előfordulhat zártan tartott állatok esetén is akár.

Rengeteg allergiás kutya van, az ő esetükben különösen fontos a rendszeres külső és belső paraziták elleni védekezés. Az allergiás reakció több minden miatt kialakulhat, és nemcsak környezeti vagy táplálékban található faktorok válthatják ki a kellemetlen tüneteket, hanem az állat saját parazitái is! Akár egyetlen bolha csípésére, akár bőr vagy szívféreg lárvák jelenlétére, de előfordulhat, hogy a belekben élősködő férgekre ad allergiás reakciót az állat. Fontos viszont szem előtt tartani, hogy eliminációs diétán levő állatok esetén kerülendőek a szájon át adandó ízesített tabletták.

A készítmények közül vannak szájon át adandóak, vannak spot-on-ok (recseppentős) és léteznek nyakörvek is.

Nagyon biztonságos és hatékony a tabletták formájában történő védekezés. Ezek közül van, amelyik akár 2-3 hónapon át is védelmet nyújt, van amelyik havonta adandó. Szintén hatékony az olyan cseppek (spot-on) készítmények alkalmazása, melyek a bőrön keresztül jutnak a véráramba. Harmadik védekezési módszer a különféle nyakörvek használata, azonban önmagukban talán kevésbé olyan hatékonyak, mint a tablettás vagy spot-on –os védekezési típusok.

Léteznek egyéb, önmagukban kevésbé hatékony védekezési módszerek, pl. növényi alapú vagy homeopátiás készítmények is. Ha ezen készítményeket szeretné a tulajdonos alkalmazni, azt javasolt inkább kombinációban adni.

 

Írta: dr. Rózsa- Kovács Gabriella

Műtét előtti, és utáni tájékoztató

Műtét előtti teendők:

A kutyák és macskák a beavatkozás elvégzéséhez altatószereket és fájdalomcsillapítókat kapnak, amik néha mellékhatásként hányást okozhatnak. Rendkívül fontos az altatás megkezdése előtt a 6 óra koplalás és a 4 óra szomjazás, hogy a gyomor megfelelő mértékben kiürülhessen. Hányás esetén az állat félrenyelhet, ami akár fulladáshoz, vagy rendkívül súlyos tüdőgyulladáshoz vezet.

Az altatás minden esetben kockázattal jár, így amennyiben lehetőségünk van, szeretjük azt minimálisra csökkenteni.

Egy vérvétellel megjósolható, hogy a kutya mája és veséje milyen könnyen tudja feldolgozni az altatószereket, egy komplett kardiológiai kivizsgálással pedig információt szerezhetünk a keringés és a légzés stabilitásáról.  Azonban még így is vannak olyan betegségek (például a koponyán belüli eltérések), amelyek vizsgálata nem lehetséges és súlyos mellékhatásokat okozhatnak altatás közben, de ezek előfordulása nem túl gyakori.

Látható tehát, hogy a lehető legtöbb információ begyűjtése rendkívül lényeges a beavatkozás megkezdése előtt. Rendelőnkben például klinikai vizsgálat nélkül semmilyen esetben sem tudjuk vállalni a műtétet. A rizikópáciensek (mopszok, bulldogok, egyéb brachycephal kutyák, idős állatok, szív és epilepsziás betegek) altatása sem lehetetlen, de ezekről minden esetben időben szükséges tájékoztatni az állatorvost!

Rendelőnkben rendkívül modern altatási protokollt alkalmazunk, amelynek része a vénás út biztosítása és intubálás, amellyel a keringés és a légzés folyamatos montirozását és fenntartását végezzük.

Ahhoz, hogy a megfelelő előkészítést időben el tudjuk kezdeni célszerű 5-10 perccel az időpont előtt érkezni. Kérünk minden gazdit, hogy az oltási könyvet hozzák magukkal, hogy a beavatkozást be tudjuk vezetni.

Összefoglalva:

  • 6 óra koplalás 4 óra szomjazás
  • Vérvétel, kardiológiai kivizsgálás
  • Rizikópáciensek alapos kivizsgálása
  • A műtéti időpont előtt 5-10 perccel megérkezni
  • Oltási könyv

Műtét utáni teendők:

Az altatásból ébredő kutyákat és macskákat meleg helyen, a földön kell elhelyezni, nehogy leessenek valahonnan. Az ébredés során a remegés teljesen normális reakció, az állat így termeli vissza az altatás közben leadott hőt. Néha a kutyák ilyenkor nyüszítenek, de a sírást simogatásra, vagy szólongatásra abbahagyják. Ez nem a fájdalom, sokkal inkább a rossz élmények és az altatószerek ürülése miatt alakul ki.

A beavatkozás befejeztével minden esetben adunk az állatoknak fájdalomcsillapítót injekcióban, így azt otthon csak a következő napon szükséges folytatni. Ehhez általában tablettás, vagy szuszpenziós készítményeket biztosítunk a gazdiknak, melynek adagolását az állatorvossal kell egyeztetni.

Az altatást követően, a kutyát vagy cicát csak akkor szabad megetetni, ha már teljes egészében ébren van. Ezt a legegyszerűbben onnan tudjuk, ha kedvencünket lefektetjük a szoba egyik sarkába, az ételt / italt kihelyezzük egy másik sarokba és ha a saját lábán oda tud menni, akkor elfogyaszthatja.

Fontos, hogy a vénakanül eltávolítását követően felhelyezett nyomókötést egy óra elteltével távolítsák el!

Amennyiben az ébredés elhúzódik, a leírtakon felül egyéb tünetet vesz észre, kérjük bizalommal forduljon hozzánk telefonon (061/610-10-44), vagy személyesen.

A műtéteket követő 10 napban a gazdi felelőssége a seb megfelelő védelme. Sok állat nem piszkálja a varratokat, de vannak, akik sajnos igen, ilyenkor ezt a legnagyobb szigorúsággal meg kell akadályozni. A közhiedelemmel ellentétben kedvenceink nyála nem gyógyít, ellenben rengeteg baktériumot tartalmaz, amelyet a sebbe kenve nagyon súlyos fertőzéseket hozhatnak létre. Az erre alkalmas eszközök a műtét utáni ruhák, vagy a műagyag és felfújható gallérok. Tapasztalataink szerint a legnagyobb biztonságot a klasszikus műanyag gallér adja. Ez az eszköz eleinte természetesen stresszt okozhat az állatnak, de hamar megtanulnak benne közlekedni, enni és inni. Amennyiben segíteni szeretnénk neki, szigorú felügyelet mellett alkalmanként levehetjük róla, de ekkor nem szabad kedvencünket szem elöl téveszteni egy percre sem.

Összefoglalva:

  • Meleg helyre a földre fektessük le
  • Vénakanül helyén felhelyezett kötés eltávolítása
  • Otthon fájdalomcsillapítás másnaptól
  • Csak akkor egyen, ha ébren van
  • Sebvédelem 10 napig
  • Ha bármi kórosát lát telefonáljon (061/610-10-44)

Vérnyomás problémák

Kedvenceink körében is problémát okozhat a túl magas vagy éppen alacsony vérnyomás, ami legtöbbször valamilyen szervi elváltozás vagy hormonális betegség következtében másodlagosan alakul ki

Macskáknál igen gyakran előforduló betegség

Mik is azok a klinikai tünetek, amikre figyelnünk kell?

Magas vérnyomás esetén:

  • hirtelen kialakuló vakság
  • szem bevérzése
  • idegrendszeri tünetek (görcsök, tudatzavar)
  • viselkedés megváltozása (koordinálatlan mozgás- agyvérzés, agyi ödéma)

 

Alacsony vérnyomás esetén:

  • ájulás
  • bizonytalan mozgás
  • gyengeség, aluszékonyság

 

AZONBAN nem minden esetben jelentkeznek tünetek!

 

Javasolt vérnyomást mérni, ha a problémára utaló tünetet mutat az állat VAGY, ha tudjuk, hogy az alábbi betegségek egyikében szenved:

  • Krónikus-, vagy akut vese elégtelenség
  • Mellékvese túlműködés – cushing
  • Diabetes mellitus- cukorbetegség
  • Bizonyos daganat típusoknál (pl Pheochromocytoma)
  • Pajzsmirigy túlműködés
  • Conn szindróma

Idősödő állatoknál ajánlott évi egy szűrővizsgálat, megelőzendő az esetlegesen kialakuló klinikai tüneteket

A kezeletlen magas vérnyomás károsítja a szívet, vesét, szemet és az idegrendszert

 

A vizsgálat fájdalommentes, viszont a rendelői környezet következtében stresszel jár, ezáltal ajánlott a mérést többször megismételni. Minden alkalommal többszöri mérés átlagát vesszük figyelembe.

Rendelőnkben a legkorszerűbb HDO vérnyomásmérő készüléket használjuk.

 

 

Fagyálló (legtöbb esetben etilén- glikol alapú) mérgezések

 

 

A téli szezonban sajnos rendszerint megnő a fagyálló mérgezések száma, hiszen a hideg idő közeledtével egyre többen cserélik le autójuk ablakmosó valamint hűtőfolyadékát fagyálló folyadékra, melyek etilén- glikol tartalmuk miatt halálos fenyegetést jelentenek kedvenceink számára.

 

Általában édeskés ízű, szagtalan, erősen mérgező folyadékok, melyekbe kedvenceink sajnos szívesen bele lefetyelnek. Nagyon kis mennyiségben is halálos fenyegetést jelentenek, agy- valamint vesekárosító hatásúak.

 

A macskák érzékenysége jóval nagyobb, mint a kutyáké.

 

TÜNETEK:

A folyadék felvételét követően általában fél- 1 órával jelentkeznek az Első tünetek, melyek az ittas ember állapotához hasonlóak:

  • nyáladzás,
  • hányás,
  • csuklás,
  • imbolygó mozgás, egyensúly zavar,
  • elesettség, bágyadtság,
  • remegés.

Súlyos esetben, ha nagyon nagy mennyiségben jutott hozzá az állat, már az első fázisban, görcsök, kóma és halál következhet be.

 

Az első fázis lezajlása után előfordulhat átmeneti javulás, de van, hogy az első fázis után egyből jelentkezik a mérgezés második fázisa, a súlyos vesekárosodás miatt kialakult akut veseelégtelenség.

 

Második fázis:

Vesekárosodásra jellemző tünetek:

  • Elesettség,
  • Étvágytalanság
  • Kevés vizeletürítés
  • Kritikus esetben veseleállás, vizeletürítés megszűnése.

 

A mérgezés két fázisa annak köszönhető, hogy az etilén- glikol a szervezetben több anyagcsere terméken keresztül bomlik le, melyek külön- külön más- más formában károsítják a szervezetet.  

 

DIAGNÓZIS:

A diagnózis felállítása a jellegzetes tünetek, vizeletben fellelhető nagyobb mennyiségű ca-oxalát kristályok, ultrahangon jellegzetes vesemorfológia, valamint vérvizsgálat segítségével lehetséges.

A túlélés esélye nagyban függ a felvett méreganyag mennyiségétől, illetve a diagnózis megállapításának idejétől és a célzott kezelés megkezdésétől.

Ha látják, amint kedvencük méregbe nyal, azonnal forduljanak állatorvoshoz, ahol azonnali ellátással még megállítható a mérgezési folyamat!

  

Ha a felvételt követő 1-2 órán belül kerül az állatorvoshoz, hánytatással, gyomormosással, aktív szén adásával, lúgosítással valamint alkoholos infúzió adásával a prognózis még jó is lehet. Utóbbi az egyes mérgező anyagcsere termékek további bomlását akadályozza meg.

 

Ha nem kerül rögtön az állat rögtön orvoshoz a prognózis az idő múlásával egyre rosszabb.

 

VÉDEKEZÉS:

Miképpen védekezhetünk a mérgezés ellen:

 

Odafigyeléssel

Elővigyázatos folyadékcserével

A mérgező folyadékok elzárásával, ahol biztosan nem lehet hozzá férni

 

Valamint Bio- azaz környezetkímélő és gyakorlatilag nem mérgező- fagyálló folyadékok használatával.

 

 

Agárversenyek

Agárversenyek világa

 

Miről is szól egy agárverseny?

 

Az agarak fajtánként és nemeként futnak, egy ovális alakú, fűvel, vagy homokkal borított, körbe kerített pályán, ahol egy gép egy végtelenített sínen, végtelenített kötélen vagy motoros géppel húz előttük egy „műnyulat”.

Az agaraknak számokkal ellátott, különböző színű takarókban és szájkosárban kell startboxba állniuk, ahonnan kirajtolva időmérés alapján a leggyorsabbak döntőbe jutnak.

Angol agarakon kívül, minden agárfajta 2 időelőfutamot teljesít, és az ott futott időeredmények alapján, a 6 leggyorsabb agár még egy végső, döntő futamot produkál. Az ott elért eredmények alapján alakul ki a végső eredmény, s hirdetnek Bajnokot. 

 

Hogyan is kell felkészülni egy ilyen megmérettetésre?

 

Gyakorlatilag rengeteg munkával. Tudatosan, szigorúan, esőben, szélben, hétvégén, hétközben munka után, minden körülmények között… Komolyan odafigyelve az etetésre, elképesztő összegeket elköltve táplálék kiegészítőkre, vitaminokra, állatorvosra, masszőrre, tanácsadókra.

Napi szintű komoly munka áll a háttérben, megtervezett pihenő napokkal. 

Sokan csak úgy gondolják, hogy ez a vérükben van, és csak szabadjára kell engedni őket egy helyen, ahol kimozogják magukat és kész is.

Sajnos (vagy szerencsére), nem ilyen egyszerű a recept.

Legkiválóbb edzés a tempós séta pórázon, kocogás pórázon, úszás, és kis szabad (pórázmentes) mozgás, ellenőrzött talajon (figyelve a sérülésveszélyre).

 

Whippetet mindenkinek?

 

A whippet alapvetően egy nagyon jó természetű fajta. Tény, hogy dolgozni kell vele, mint minden más fajtájú, alapvetően munkára tenyésztett kutyával. Ha biztosított a napi mozgás, akkor otthon a világ egyik leglustább kutya fajtája, ha teheti, mindig a gazdi közelében van, s ha lehet inkább alszik. A gazdája a mindene.

A whippet igazi társ, mely mindenféle sokszínű tevékenységben partner lehet. Mindenképp olyan gazdiknak ajánlom, akik megfelelően aktívak, imádják a kutyájuk társaságát, s szívesen hordják magukkal mindenhová. Egy whippetnél már csak kettő jobb! J

Versenyeztetni nem muszáj. Lehet, mert imádják, de nem kötelező.

(összeállította: Varga Szilvia)

Kutyás futás- Canicross

Remek közös szórakozás, edzés és versenyzés nyílt terepen, friss levegőn.

A lényeg, hogy ember és kutya együtt teljesítsék a kijelölt távot egy pórázzal összekötve, ami a gazdi derekán és a kutya hámján van rögzítve. 

 A szabályok nem túl bonyolultak, ahogyan a cél sem meglepő: Minél hamarabb teljesíteni a távot s célba érni a futóverseny szabályai szerint, úgy hogy végig a kutya fut elől…

Főbb szabályok:

  • Derékra rögzített max. 2 m hosszú, lehetőleg rugalmas kötél összekötve a kutyus hámjával
  • 1 éves kort betöltött kutyával lehet csak indulni, akiért minden esetben felelősséget kell vállalni, miszerint se állatra se emberre nem támad
  • Kutyának kell elől futnia
  • Kutya nem kerülhet a gazdi mögé, gazdi nem húzhatja Őt, ha mégis akkor az az elsődleges figyelmeztetést követően kizárással járhat

Milyen kutyákkal javasolt futni?

Energikus, aktív, nagy mozgásigényű kutyák edzésben tartására, lefárasztására megfelelő lehet.

  • Vadászkutyák
  • Szánhúzók
  • Juhászkutyák

Mikor:

  • Ősszel- télen

Hőmérséklet ne haladja meg a 15- 20 fokot! (Tilos magasabb hőmérsékleten, hosszú távon futtatni a kutyát, mert a nem tudja megfelelően hűteni magát)  

 

Remek lehetőség a közös mozgásra, versenyzésre és nem utolsó sorban az magas mozgásigényű kutyusok lefárasztására. 

 

 

Epilepszia kisállatoknál

  1. Az epilepsziás roham az egyik leggyakoribb neurológiai tünet a kisállatok körében.
  2. Az epilepszia nagyon sokféle tünet formájában jelentkezhet, nem feltétlenül csak görcsös állapot formájában, ezért sokszor a gazdi először nem is gondol epilepsziára.
  3. Epilepsziás rohamokat nagyon sokféle tényező okozhat, és számos betegség állhat a háttérben.
  4. A rohamokat az agykéreg idegsejtjeinek átmeneti vagy tartós izgalma okozza.
  5. Fontos tudni, hogy az epilepsziás roham nem azonos az epilepszia betegséggel.

 

Epilepszia betegség,

esetén a rohamok:

  • kiváltó tényező nélkül

  • bizonyos időközönként

  • mindig ugyanazon tünetek formájában jelentkeznek

Az agy lehet elsődlegesen beteg (agyvelő fejlődési rendellenesség, születéskori oxigén hiány okozta károsodás, ciszták, agydaganatok…), vagy később is megbetegedhet (traumák, fejsérülés..). Az agykéreg idegsejtjei ilyenkor spontán módon epilepsziás rohamokat produkálnak.

 

Epilepsziás roham,

esetén mindig van olyan rohamot kiváltó tényező, ami egészséges állatnál is rohamot tud okozni, pl.: xilit (nyírfacukor), túlzott csoki etetés, csigairtószerek..

Anyagforgalmi betegségek is állhatnak az epilepsziás rohamok hátterében pl.: cukorbetegség, májbetegségek, veseelégtelenség, stb.

Ezért nagyon FONTOS, hogy mindig részletes belgyógyászati kivizsgálás is szükséges a neurológia tüneteket mutató állatoknál!

Ha a kiváltó okot megszüntetjük és az állat nem szenvedett maradandó agykárosodást, nem lesz több roham.

Az epilepsziás „rohamok” nem mindig oldalra eldőlős, görcsös, kapálózós tünetekben nyilvánulnak meg.

Sokszor éveken keresztül csak viselkedésváltozás/ rendellenes viselkedés figyelhető meg, ilyenkor az agynak csak egy meghatározott területén jönnek ingerületbe az idegsejtek és egy gócból kiinduló rohamról van szó (fokális epilepszia).

A tünetek nagyon változatosak lehetnek, attól függően, hogy az agykéreg mely területén van a fokozott elektromos kisülés.

Ilyen epilepsziás tünet lehet például:

  • légykapkodás (légy jelenléte nélkül),
  • nyelvöltögetés (mintha fagyit nyalna),
  • csámcsogás, cuppogás, nyeldekelés,
  • nyálzás,
  • vicsorgó-vigyorgó arckifejezés,
  • tárgyak nyalogatása,
  • nyugtalan járkálás, körmozgás,
  • fejremegés,
  • egy vagy több végtag ütemes rángása,
  • ok nélküli félelem, agresszió vagy izgatottság…

 

Mivel járhat?

A viselkedésváltozás együtt járhat beszűkült tudatállapottal (gazdi szólítására nem, vagy nem a megszokott módon reagál), akár görcsös jelenségekkel is, vagy átmeneti „lefagyással” (hallucinációk, hallási, látási, ízlelési, szaglási rohamok, stb.).

A felsorolt gócos tüneteket kísérheti eszméletvesztéssel és görcsrohammal járó generalizált roham (ún. grand mal).

Generalizált rohamról akkor beszélünk, amikor mindkét agyfélteke összes idegsejtje egyszerre kerül izgalomba. Ilyenkor szinte minden esetben:

  1. az állat elveszíti az eszméletét,
  2. a végtagok vagy tónusosan kifeszülnek, vagy heves rángások jelentkeznek.

Gyakran kísérheti a rohamot bélsár-, vizeletürítés vagy szájhabzás.

Tudatkiesés előfordulhat görcsös jelenségek nélkül is, például:

  • az állat hirtelen megtorpan, felhagy az aktuális cselekvésével,
  • elbambul, semmibe néz, majd néhány másodperc múlva folytatja a korábbi tevékenységét,
  • megtartott álló vagy ülő testhelyzet

 

Rohamok előtt:

A rohamokat megelőzheti rohamelőérzet, ez jelentkezhet 1-2 órával vagy akár 1-2 nappal is roham előtt, általában viselkedésváltozásban nyilvánul meg, például:

  • elbújás,
  • félelem,
  • szobatisztaság elvesztése stb…

A rohamot megelőző percekben, másodpercekben is számos tünet megnyilvánulhat.

 

Rohamok után:

A roham után is sokféle rendellenes viselkedést láthatunk, például:

  • amnézia (nem ismeri meg a gazdáját),
  • céltalan menetelés,
  • sírás, menekülés, stb.

 

Mikor jelentkezhet?

  • Az epilepszia bármely életkorban felütheti a fejét, gócos vagy generalizált formában.

  • Öröklődő epilepszia esetén az első roham általában 1-5 év között jelentkezik kutyáknál

  • Szerzett epilepszia bármely életkorban előfordulhat

 

A rohamokat megelőző és a rohamokat követő rendellenes viselkedések fontos diagnosztikai támpontok lehetnek az állatorvos számára, ezért érdemes pontosan megfigyelni, vagy akár videót készíteni róla az egész rohammal együtt.

 

Ha hasonló tüneteket észlelt vagy észlel kedvencén, mindenképpen mielőbb forduljon állatorvoshoz!

 

Továbbá fontos tudni, hogy kutyáknál gyakran fordulnak elő úgynevezett álrohamok, pánikrohamok, hisztériás rohamok is, ezek nagyon hasonlítanak az epilepsziás rohamtünetekhez, de nem epilepszia betegség áll a hátterükben, hanem tartós feszültség miatt alakulnak ki (pl. szeparációs szorongás), ezek a „rohamok” mindig a gazdi jelenlétében zajlanak!

 

/Összeállította: dr. Németh Anita/

Példa: 

Tyson: Nyelv öltögetés, nyeldeklés

 

 

Nagyon súlyos és megrázó roham

Mona: Görcsös állapot, öntudat vesztés, heves rángások

Szőrtüszőatkásság- Demodex

DEMODEX

Kutyák és macskák szőrtüsző atkásságát különböző demodex fajok okozzák. 

Általában nem viszkető, kopaszodással járó kórképek közé sorolható bőrbántalom.

Fontos tudni, hogy szőrtüszőatkák egészséges egyedek szőrtüszőiben és faggyúmirigyeiben  is fellelhetőek, azonban kevés mennyiségben, tüneteket nem okoznak. 

A „fertőződés” születéskor történik az anyaállattól.

Egészséges  egyedekben a túlszaporodás gátolt, azonban ha az immunrendszer valamilyen oknál fogva legyengül (betegségek, nem megfelelő tartás, stb.) az atkák szaporodásnak indulhatnak.

Több szempont szerint tudjuk csoportosíthatjuk ezt a betegséget.

Létezik fiatalkori és felnőttkori, valamint generalizált és lokális megjelenése a szőrtüsző atkásságnak.

 

Diagnosztikája bőrkaparékkal történik, mely során a mikroszkópban könnyen felismerhetőek a hosszúkás alakú atkák. 

Bizonyos fajták esetében, pl. Shar-pei, ahol a bőr nagyon vastag, szövettani vizsgálat alapján tudjuk detektálni az atkákat.

 

Általában nem viszkető bántalom, azonban egyes demodex fajok (demodex gatoi) által történt fertőzés során jelentkezhet vakarózás is, azonban az említett fajta Magyarországon nagyon ritkán fordul elő.

 

Az esetek túlnyomó részében a demodikózissal egy időben, együtt jár egy gennyes bőrgyulladás is, így nemcsak a szőrtüsző atkák elleni szereket kell alkalmazni a terápia során, hanem antibiotikum kúrára is szükség lehet.

A terápia történhet szájon át adott gyógyszerekkel, illetve spot– on készítményekkel is.

A kezelés során fontos, hogy  a megfelelő samponos fürdetések és az immunerősítés nagy részben meggyorsítják  a gyógyulás folyamatát. 

 

Cukorbetegség

Sajnos kedvenceink körében is gyakorta előforduló “civilizációs” probléma a Cukorbetegség (Diabetes mellitus). Kutyákban és cicákban leggyakrabban előforduló formája szerencsére az inzulinra jól reagál, az esetek többségében eredményesen szinten tartható probléma.

Előfordulása az emberéhez hasonlóan növekszik, hátterében genetikai okok is szerepelnek (fajtadiszpozíció), valamint hasonlóan, mint az embereknél, civilizációs ártalomnak is tekinthetjük (nem természetes életmód, helytelen táplálék, elhízás, mozgáshiány).

Kezeletlen cukorbetegség esetén számos szövődmény alakulhat ki, ezért minél korábban célszerű elkezdeni az állat megfelelő kezelését, melyet az állatorvos állít be.

 

Leggyakoribb tünetek:

  • Sok ivás, sok vizelet ürítés
  • Kiszáradás (sok ivás ellenére)- beesett szem, rugalmatlan bőr-
  • Soványság, kitelt has
  • Bűzös, “acetonos” szájszag
  • Vércukorszint megemelkedése
  • Vizeletben glükóz megjelenése
  • Szemtünetek (Cataracta, Glaukoma)
  • Akár idegrendszeri tünetek megjelenése (főleg cicáknál)

 

Kezelés:

Egy nagy laborvizsgálatot követően, a terápia során mindaddig kórházban tartjuk az állatot, míg stabilizáljuk az állapotát, és normál értékre be nem állítjuk a vércukor szintjét, és az inzulin dózisát. Ennek érdekében napjában többször, 3- 5 alkalommal is megmérjük a vércukor szintet.

Vércukor szint, amire törekszünk: 4- 9mmol/L

(Normál esetben kutyáknál: 3,5- 5,5 mmol/L; Macskáknál: 3,5- 6mmol/L)

 

Miután normalizáltuk az állapotot és beállítottuk a megfelelő inzulin dózist, az állatot hazaengedjük.

Az inzulint naponta 2x kell bőr alá szúrni.

Cukros állatoknál kulcsfontosságú szerepe van a megfelelő etetésnek. A napi adagot érdemes több részben (4-5) adagolnunk, ezzel is megelőzhetjük a vércukorszint csökkenését.

Fontos, hogy mindig az inzulin beadása előtt etessük meg kedvencünket.

Vércukorszint esés (hypoglekaemia) során a következő tüneteket figyelhetjük meg: remegés, bágyadtság, imbolygó járás, görcsös állapot, öntudatvesztés.

Ez az állapot elkerülhető, ha az inzulin beadása során az állat étvágytalan, csökkentsük a dózist 2/3- ra.

Amennyiben a tünetek mégis jelentkeznek, kenjünk kedvencünk szájába mézet, majd amint magához tért és normalizálódott az állapota etessük meg.

 

Cukorbeteg kedvenceinkkel gyakorta szükséges állatorvosi kontroll vizsgálatra járni, valamint nagymértékben szükséges a gazdik közreműködése a kezelést illetően.