Archives

Térdműtét utáni tájékoztató

Térdműtét

 

Rendelőnkben a térdműtétek közé tartozik a keresztszalag szakadás és a térdkalácsficam.

Mindkét esetben a lágyszöveti feltárás mellett csont és porc korrekció történik, éppen ezért ezeket a fájdalmasabb beavatkozások közé soroljuk.

 

  • Fájdalomcsillapitás

 

Kedvencünk a beavatkozást követően két fajta fájdalomcsillapítót is kap injekciós formában. Éppen ezért a gazdiknak a műtét napján nem szükséges további gyógyszert adnia, azonban, ha otthon úgy veszik észre, hogy kedvencüknek fájdalma van a műtétet követően, 6 órával lehet neki 1 darab tablettát beadni.

Természetesen az ezt követő időszakra 4 napon keresztül biztosítjuk a további fájdalomcsillapítót.

 

  • Kötés

 A kötésnek 3 funkciója van

  • Folyamatos nyomás alatt tartja a végtagot, ami csökkenti az ödéma képződést (24-48 órán át)
  • Korlátozza a láb mozgását, hogy a lágy szöveti képletek és a csontok stabilizálódjanak (48-72 órán át)
  • Biztosítja a seb védelmét, hogy ne fertőződhessen be (minél hosszabban)

A kötést a lehetőségek szerint legalább 3 napig rajta kell tartani a lábon, hogy ezeket a funkciókat ellássa. Azonban, ha esetleg korábban megcsúszik, nem szükséges újra kötözni, ugyanis ezt szakszerűen csak altatásban lehet végezni. A kötés levételét követően szükséges a folyamatos sebvédelem, egészen a varratszedésig (10 nap), nehogy a nyelvével kórokozókat vigyen a sebbe. A sebet az első 3-4 napban lehet minden nap higitott (1-3 arányban) betadinnal kezelni, utána a 10. napig neogranormonnal kenegetni, hogy a hámosodást elősegitsük.

 

 

  • Gyógyulási ütem

 A műtét után a varratszedés 10 nap elteltével történik. Ezek után az első orthopédiai kontroll a beavatkozáshoz viszonyított 1 hónap múlva történik. Ez alatt az időszak alatt számos dologgal elősegíthetjük a gyógyulást, gyorsíthatjuk az ízület regenerációját:

  • Neo K9 – A csont gyógyulását elősegítő tabletta
  • Ízületvédő – A porcok regenerációját és védelmét biztosító táplálék kiegészítő
  • Fizioterápia – A szakember által végzett mozgatás, masszírozás elősegíti a mozgáspálya és a láb használatának gyorsabb fejlődését.

 

Kedvenceink, fájdalomcsillapító nélkül, lábukat olyan ütemben terhelik, amivel bizonyos szintű ’fizioterápiát’ biztosítanak maguknak, azonban előfordul, hogy egy-egy rossz mozdulat után újra fájdalmat élnek át, ez a természetes gyógyulás része. Ilyenkor azt javasoljuk, hogy abban az esetben forduljanak állatorvoshoz, amennyiben 4 napon belül nem javul a sántítás. Általában ilyenkor nincs komolyabb probléma, de egy kontroll röntgent szoktunk javasolni a biztonság kedvéért.

 

Jelen ismertető állattulajdonosok tájékoztatása céljából készült. Bővebb információért és a részletekért kérjük forduljon állatorvosához!

 

          

  

Tolltépés papagájoknál

A tolltépés egy nagyon gyakori probléma papagájokban.

A probléma során, az állat a mellkas, has tájékáról gyakran teljesen kicsipkedi a bőrt, teljesen lecsupaszítja magát. Ennek során gyakran okoz magán bőr érüléseket, amely további nagyon komoly betegségek bemeneti kapuja lehet. Ezen felül, az állat hőháztartása és immunrendszere is sérül, amely nehezíti a gyógyulást.

A kiváltó okok nagyon szerteágazóak lehetnek, egészen a fertőző kórokozóktól a tartástechnológiai problémákon keresztül a pszichés gondokig. Sajnos a betegség gyógyítása nem egyszerű feladat, mert legfőképp a kiváltó okot kell megszüntetni, ami a legtöbb esetben egy komplex több dolgot érintő kérdéskör. Sokkal inkább a megelőzésre kell koncentrálni, amit a fertőző kórokok kivédésével, helyes takarmányozással, megfelelő neveléssel és szocializációval valamint a madár figyelmének lefoglalásával lehet elérni.

További információért keresse fel rendelőnket!

Papagájok- vásárlás előtti szűrővizsgálatok

Vásárlás előtti szűrővizsgálat

A papagájok között rengeteg nagy értékű példány is létezik, különleges színváltozatok, nehezen beszerezhető fajták. Természetesen a fertőző betegségek nem válogatnak, így minden kedves páciensünknek azt javasoljuk, hogy mielőtt madarat vásárol, különös képen már meglévő állat mellé, mindenképpen igényeljen az eladótól vásárlás előtti vizsgálatot. Ennek keretei között igyekszünk megállapítani, hogy az eladás pillanatában milyen az állat egészségi állapota és a legjobb tudásunk szerint megjósolni, hogy várható-e megbetegedés a jövőben. Természetesen a biológia nagyon nehezen kiszámítható, de egy alapos vizsgálattal rengeteg betegséget (akár lappangó fertőzést is) ki tudunk mutatni.

Egy ideális szűrővizsgálat során szükséges elvégezni:

  • általános klinikai vizsgálatot
  • vérvizsgálatot (biokémia, haematológia, vérparazita szűrés)
  • kloaka kenet vizsgálatot (parazitológia)
  • garatváladék kenet vizsgálatot (bakteriológia)
  • endoszkópos vizsgálatot (ivar meghatározás, máj, vese, légzsák, tüdő megtekintése)
  • röntgen vizsgálat (2 irányú)
  • fertőző betegségek vizsgálata
    • Aspergillózis
    • Clostridiózis
    • Chlamidia
    • PDD
    • Dysbiozis
    • PBFD
    • Bornavírus

 

 

 

HÜLLŐK

Általánosan a hüllőkről

A hüllők nem képesek saját test hőmérsékletük állandó értéken tartására, így életüket a környezeti feltételek jelentősen befolyásolják. Magyarországon számos hüllő él, melyekkel a szabad természetben találkozhatunk (14 gyík faj 7 kígyó és egy teknős), közülük mindegyik védett.  Ezen felül rengeteg ember tart otthon terráriumban egyéb egzotikus országból származó állatot. Általánosságban elmondható ezekről, hogy a terráriumi feltételeket a természetes élőhelyének megfelelően kell kialakítani. A hüllők szempontjából nagyon jelentős szerepe van a korábban már említett hőmérsékleten felül a páratartalomnak, a táplálék és vízellátottságnak, az aljaznak. Ezek nem megfelelő megválasztása esetén kis kedvencünknél egészségügyi problémák merülhetnek fel, ami akár az életébe is kerülhet.

Egy két általános tanács, amit érdemes betartani:

  • A melegítő lámpákat, fűtőlapokat vagy szálakat tűzbiztos helyre tegyük, ha zárlatos is lesz, nehogy a lakást is felgyújtsa.
  • Az UV-B sugárzás az üvegek többségén nem hatol át, így állatainkat ne a terráriumon keresztül világítsuk meg.

Ennek elkerülése érdekében a továbbiakban egy két terraristák által gyakrabban tartott fajt mutatunk be:

 

Gyíkok

Leopárd gekkó (Eublepharis macularis)

A Leopárd gekkók maximum 20-25 cm hosszú rendkívül színes kis gyíkok. Kisállat kereskedésekben, kiállításokon nagyon sok színváltozatukkal találkozhatunk. Ezen állatok főképp a Közel-Keleten sivatagi és félsivatagi körülmények között élnek. A terület zord időjárásának köszönhetően az éjszakai életmódhoz alkalmazkodtak, nappal az árnyékos búvóhelyeket keresik. Érthető tehát, hogy fontos számukra a napközbeni hő és fényváltozások. Nappal 28-32°C-ot, míg éjszaka 20°C körüli hőmérsékletet igényelnek. Nem tartanak territóriumot fent, így több egyed is tartható együtt biztonságosan. A terrárium aljzatának választhatunk homokot, újságpapírt, vagy macskaalmot, azonban itt tartom fontosnak kiemelni, hogy a gekkók a természetes élőhelyükön búvóhelyeket keresnek a kövek, bokrok alatt, melyeknek páratartalma és hőmérséklete merőben eltér a terület átlagos klímájától. Éppen ezért a terráriumban is szükséges lehet úgynevezett „nedves kamra kialakítása, mely esetén egy kis dobozba nedves tőzeget teszünk, majd úgy zárjuk, hogy az állatka bármikor bemehessen, ha például vedleni szeretne. Táplálék gyanánt rovarokat, tücsköt, gyászbogár lárvát, kisebb csótányokat szükséges neki adni. terráriumi körülmények között fontos a folyamatos vitamin és ásványi anyag pótlás, melyet a táplálék mindennapos „porzásával” lehet elérni. 

 

 

Sisakos kaméleon (Chameleo calyptratus)         

 

A terraristák között közkedvelt faj a Sisakos kaméleon. Sajnos ezek az állatok viszonylag rövid élettartammal rendelkeznek, az élőhelyén 5-8 év, míg terráriumi viszonyok között inkább csak 2-4 évet élnek meg. Természetes viszonyok között az Arab félsziget esőerdei területein laknak. Alapvetően fás környezetet igénylő állatról beszélhetünk így a lábai és az ujjai is a mászáshoz alkalmazkodtak. A terráriumban esszenciális a megfelelő mászó felület és magasság biztosítása. Ezek az állatok ellentétben a gekkókkal saját territóriumot tartanak, így nem célszerű több egyedet egy területre összerakni. Köszönhetően annak, hogy esőerdei vegetációból származnak, a magas páratartalom nem csupán környezeti feltételként játszik fontos szerepet az életükben. A kaméleonok ugyanis a lecsepegő vízcseppeket fogyasztják el és képtelenek mind tálból, mind itatóból vizet felvenni. Amennyiben ezt nem biztosítjuk nekik (folyamatos permetezéssel, vagy a terráriumba szerelt vízcsepegtetővel) súlyos egészségügyi problémáik lehetnek. A táplálkozásában továbbá kiemelném, hogy a rovarokon (tücsök, gyászbogár lárva, kisebb csótányok, legyek) kívül fogyasztanak bizonyos mennyiségben leveleket, virágokat és terméseket is. Éppen ezért fontos alaposan megválasztani, milyen növényeket telepítünk a terráriumba, nehogy épp véletlenül azzal mérgezzük meg kis kedvencünket. Nappal 25-37°C-t éjjel 20°C-t igényelnek. Az egészséges élethez itt is szükséges lehet vitaminok alkalmazása („táplálék porzása”), ezen felül a normális csontfejlődéshez elengedhetetlen az UV fény.

 

Szakállas agáma (Pogona vitticeps)

A szakállas agáma Ausztrália belső területein füves pusztás, félsivatagi környezetben élő, általában 20-30 (akár 50-55) cm-es gyík. Ennek megfelelően kedveli a meleg és száraz környezetet. Átlag tartási hőmérséklete nappal 28-35°C éjjel 20-22°C, azonban a számára kialakított sütkérező helyen napközben ez meghaladhatja 35 fokot. Természetesen ebben az esetben szem előtt kell tartani, hogy az állatunknak lehetőséget biztosítsunk hűvösebb helyre húzódni, amennyieben szeretne. A meleg területet létre hozhatjuk fűtőlapokkal, kábelekkel, azonban beállíthatunk (szigorúan a megfelelő távolságban) spot, vagy halogén izzót is. Szem előtt kell tartani azonban, hogy az egészséges életvitelhez ezeknek az állatoknak szükségük van megfelelő UV-B sugárzásra, így a hőtermelő izzó mellett egy UV lámpát is biztosítanunk kell számára. A számukra megfelelő aljat általában száraz homok, vagy föld lehet, de ennek megválasztásánál figyelembe kell vanni, hogy az agámák a talaj szemcsék felvételével jutnak bizonyos ásványi elemekhez, így ha ezt nem kapják meg súlyos bélelzáródást okozhat náluk a talaj anyaga. Táplálékaik 50% állati eredetű 50%-ban pedig növényi. Természetes élőhelyükön elfogyasztanak rovarokat, kétéltűeket és kisebb gyíkokat is (itt szeretném megjegyezni, hogy a magyarországi kétéltű és hüllőfajok mind szigorúan védett állatok, így táplálékként nem alkalmazhatóak), valamint étlapjukon szerepelnek gyümölcsök, zöldségek és zöld levelek. Természetesen az ásványi anyag és vitaminok pótlási elengedhetetlen („táplálék porzása”).

 

Vörös fülű ékszerteknős (Trachemys scripta)

 

Kétségtelenül Magyarországon az egyik leggyakrabban tartott hüllőről beszélhetünk. Bár természetes elterjedési területe Észak-Amerika délkeleti része, azonban köszönhetően inváziós képességének manapság a rengeteg szabadon engedett állat saját populációkat tudott létrehozni, ezzel veszélybe sodorva az itthon őshonos mocsári teknőst (Emys orbicularis). Az ékszerteknősök a vízi életmódot folytató állatok közé tartoznak, így a terráriumukban alaposan oda kell figyelni a vízmélységet illetően. Az állatkereskedésekben megvásárolható néhány centis újszülött teknősök kifejlett mérete akár 25-30 cm is lehet, így vízmélység és az úszófelület a fejlődés során jelentősen nőhet. Egy kifejlett állat számára szinte nem tudunk elég nagy medencét készíteni. Az terrárium berendezésénél a következő alapelveket érdemes szem előtt tartani:

  • az állat nyugodtan le tudjon merülni teljes testével a víz alá amennyiben szeretne
  • legyen megfelelő felületű és mennyiségű víz a terráriumban, hogy minél többet tudjon szabadon úszni
  • mindenképp biztosítsunk száraz felületet, ahova ki tud mászni kedvencünk

A terrárium aljára tehetünk köveket, de ezzel csak a takarítást nehezítjük meg magunknak, az állat komfort érzetét azonban nem növeljük jelentősen.

Kullancsok és az általuk terjesztett betegségek

 

A kullancsok hazánkban is igen elterjedt populációja elsősorban emlősök, egyes esetekben hüllők, és madarak vérét szívva táplálkozik. Ezek az ízeltlábú ektoparaziták a tévhittel ellentétben akár télen is előfordulhatnak, hiszen életképességüket elsősorban a környezet nedvesség tartalma befolyásolja, és nem a hőmérséklet. Így kullancsokkal, és az általuk terjesztett betegségekkel az enyhe csapadékos téli hónapokban is találkozhatunk.

Sajnos kedvenceink nem csak egy nagyobb kirándulás alkalmával kerülhetnek veszélybe, hiszen a legtöbb kertben, és a kisebb városi parkban is találkozhatunk velük.

Legfontosabb kullancsok által terjesztett betegségek:

 

Lyme-kór:

Sokban hasonlít az emberi megbetegedéshez: nem specifikusak a tünetek,  A tünetek a nehezen csillapítható láztól a bénuláson át az ízületgyulladásig, szívbelhártya-gyulladásig terjedhetnek. Kezelhető, de nem mindig gyógyítható meg teljesen. Jó hír, hogy hatékony védőoltás van ellene, melyet külön kell kérnie állatorvosától, mert az évenkénti kombinált oltás ezt nem tartalmazza.

Hordozója a vörös-fekete színű Ixodes ricinus kullancsfajta.

Először általában a csípés helyén kialakuló gyűrű alakú kiütés jelzi, hogy a kórokozó bejutott a szervezetbe, később a közérzet leromlása, ízületi fájdalmak, szívkárosodás alakul ki.

Kutyáinkban sántítás, hullámzó láz, közérzeti romlás figyelhető meg.

A tünetek hetekkel vagy akár hónapokkal a fertőződést követően jelentkeznek.

Fontos, hogy a kezelést még a súlyosabb tünetek kialakulása előtt megkezdjük. 

Vérvizsgálattal lehet diagnosztizálni és a kórokozót nem mindig lehet teljesen kiirtani a szervezetből. A kezelést követzően hosszan tartó gyógyulással és számos lehetséges szövődménnyel lehet számolni.

Szerencsére hatékony védőoltás van ellene, melyet külön kell kérnie állatorvostól, mert az évenkénti kombinált oltás ezt nem tartalmazza!

 

 

Babéziózis: 

A babézia hazánkban a leggyakrabban előforduló kullancsok által terjesztett betegség.

A kutyák babéziózisát a Babesia canis nevű egysejtű parazita okozza, melyet a Dermacentor reticulatus kullancsfajta juttat be a kutyák vérkeringésébe.   A kórokozó a kutyák vörösvérsejtjeiben élősködik, emiatt a vörösvérsejtek szétesnek, így a beteg vérfogyottá válik. A kioldódó vérfestéket a vese választja, ki eközben azonban folyamatos károsodást szenved, és akár le is állhat.

A betegség lappangási ideje 1-2 hét is lehet, majd a kutya hirtelen súlyosan belázasodik (40 °C fölött), kedvetlen lesz, 1-2 napon belül a vizelete barnássá válik.

Hányás hasmenés, idegrendszeri tünetetek is kialakulhatnak. Ilyenkor azonnal állatorvoshoz kell fordulni, hiszen a betegség kezelés nélkül az állat életét veszélyezteti.

Korai felismerés, és azonnali speciális kezelés alkalmazását követően az állatoknak jó esélyük van a gyógyulásra.

A betegségen való átesés azonban védettséget nem ad, azt bármikor újra elkaphatja az állat.

Klinikai tapasztalatok alapján a betegség három megjelenési formáját lehet elkülöníteni (akut, klasszikus, krónikus).

Vérvizsgálattal lehet diagnosztizálni. 

 

  • Akut lefolyású babesiosis

Tünetei:

Hirtelen jelentkező magas láz (40- 41 °C), nagyfokú elesettség, lép megnagyobbodás, szabad szemmel látható vérfesték vizelés még nincs.

  • „Klasszikus” lefolyású babesiosis

Tünetei: 

Lázas állapot 2-3 napig, lép megnagyobbodás, vérfogyottság, citromsárga nyálkahártyák, vérfesték vizelés, „gyengülő” veseműködés.

  • Krónikus lefolyású babesiosis

Tünetei: 

Hetekig tartó váltakozó lázas-láztalan állapot, enyhe fokú vérfogyottság, lép megnagyobbodás.

Vérfesték vizelés nem tapasztalható. Az ok kétféle lehet, vagy az immunrendszer „lépést” tart a fertőzéssel vagy egy másik típus a kiváltó ok. Ez utóbbi kórokozót (ún. „kisbabesia”) szórványos esetben, hazánkban is diagnosztizálák.

 

Tularémia, nyúlpestis: 

A csípés helyén fájdalmas bőrfekély alakul ki, majd a nyirokcsomók megnagyobbodnak, tüdőgyulladás és más tünetek figyelhetőek meg. A betegség kezelés nélkül akár végzetes is lehet.

 

Vírusos kullancs encephalitis (agyvelő- és agy­hártyagyulladás):

Fő tünetei: influenzaszerű állapot, láz, hányás, fejfájás, szédülés, bénulás, izom- és ízületi fájdalom stb.

Kórokozója elsősorban az embert, ritkábban a kutyát is megbetegíti.

Azonnali orvosi ellátást igényel

 

Ehrlichiosis (vérzéses kullancsláz):

Fő tünetei: láz, fejfájás, hányás, hasi fájdalmak, ízületi és izomfájdalmak stb.

A kórokozó az ereket támadja meg, ezért bőr alatti és nyálkahártyabeli vérzések és következményes sárgaság figyelhető meg a betegen, plusz íny- és orrvérzés.

Az ember és a háziállat (elsősorban kutya) betegsége.

 

 

A kullancsok által terjesztett betegségek, mint láthattuk akár kedvenceink életébe is kerülhetnek.

Felelős állattartóként a mi feladatunk megvédeni őket ezektől.

A lehető legjobb megoldás az egész évben tartó megelőzés!

 

Szerencsére ma már több lehetőség közül is választhatunk, hiszen a kullancsok elleni védekezésre már többféle készítmény is forgalomban van (nyakörv, cseppek, tabletta, spray), és a kutyák, macskák rendszeres átvizsgálása is nagyon fontos.

Kedvence számára legmegfelelőbb védekezési módszer kiválasztásához kérje állatorvosaink segítségét!

Perthes kór

Perthes-kór

A Perthes-kór kistestű kutyákban előforduló genetikai okokra visszavezethető combcsontfej elváltozás.

A betegség során a combcsontfejen degeneratív folyamatok (csontállomány felszívódása) mennek végbe, amelynek köszönhetően az ízület nem képes ellátni a megfelelő funkcióját.

A betegség kizárólag kistestű kutyában jelentkezik és az esetek nagy többségében egy oldali (sajnos találkoztunk már kétoldali esettel is). Főképp fiatal kutyákon jelentkezik (5-12 hónapos) és nagyon markáns tünetekkel jár.

  • A kutya az egyik lábára erőteljesen sántít, esetleg állás közben nem terheli
  • Nehezen áll fel
  • Nehezére esik felmenni a lépcsőn
  • Futás közben a hátsó lábaival egyszerre ugrik (mint egy nyúl)

A betegséget röntgen felvétellel lehet igazolni. Mindenképp felkelti a gyanút, ha a kutyus több hete sántít és fájdalomcsillapítók hatására sem javul a tünet.

A gyógymódja a beteg terület eltávolítása, azaz a combcsontfej resectiója. Ilyenkor az eltávolított csontdarab helyét kötőszövet tölti ki és hamar kialakul az úgynevezett állízület.  Ezen beavatkozás után a beteg láb 100% funkciója visszatér.

Fontos kiemelni, hogy a betegségnek örökletes háttere van, így a műtött állatokat (bár tünetük nincs, a betegséget tovább örökítik) nem etikus tenyésztésbe venni.

 

/összeállította: dr. Jandó Tamás/

Térdkalács ficam

Térdkalács ficam

A térd kisállatainkban az egyik legösszetettebb ízület, köszönhetően annak, hogy két nem összeillő csontvég találkozik benne egymással. Éppen ezért a stabilitása szempontjából rendkívül fontos, hogy az anatómiai képletek a megfelelő pozícióban legyenek és a megfelelő funkciót el tudják látni.

Az ízület egyik legfontosabb elváltozása a térdkalácsficam. Ez a betegség bármely méretű állatban megjelenhet. Általánosságként mondhatjuk ki, hogy kis testű kutyákban a térdkalács a láb belső, míg nagytestűekben a külső oldal felé ugrik ki a helyéről.

Mi okozhatja a térdkalács ficamát?

  • A combnyak, vagy a combcsont nem megfelelő állása szögellése
  • A combcsont bütykének alulfejlettsége
  • Sekély térdkalácsárok
  • A sípcsont tarajénak nem megfelelő helyeződése, vagy a sípcsont görbülete
  • A sípcsont és a combcsont egymáshoz képesti elfordulása
  • A térdkalácsot rögzítő szalagrendszer túl laza

A betegség nem minden esetben okoz fájdalmat. Előfordul, hogy a kutyus csak akkor sántít, amikor a térdkalács elhagyja a normál helyeződését (vagy éppen hogy amikor visszaugrik a helyére). A tünetek éppen ezért változatosak lehetnek. A sántikálástól kezdve a terhelés közbeni lábfelkapáson keresztül a tünetmentességig széles a paletta, éppen ezért szoktunk rutinszerűen szűrővizsgálatot végezni az állatokon. A vizsgálat során pusztán tapintással megállapítható a kórkép, melynek 4 fokozatát különítjük el.

Mentes állat: A térdkalács a helyén van, az erőbehatásra sem mozdítható ki az árkából.

Elsőfokú térdkalácsficam: A térdkalács nyújtott térdnél ficamítható, esetleg az állat visszatérő sántaságot mutat.  A sípcsont elfordulása minimális

Másodfokú térdkalácsficam: A térdkalács gyakran magától elhagyja a normális pozícióját a sípcsont elfordulása akár 30 fokos is lehet. Enyhe elfordulás a combcsonton is megjelenik

Harmadfokú térdkalácsficam: A térkalács állandóan az árkán kívül helyezkedik, de erőbehatásra visszahelyezhető normál pozícióba. A sípcsont elfordulása 30-60 fok között van, a térdkalácsárok sekély. Fokozott elfordulás észlelhető a combcsonton is.

Negyedfokú térdkalácsficam: A térdkalács egyáltalán nem helyezhető vissza a helyére, mind a sípcsont, mind a combcsont jelentősen elfordult, gyakran az izmok kontraktúrájának köszönhetően az ízület nem nyújtható teljesen

Sajnos a betegség, függetlenül attól, hogy nem okoz tüneteket, további ortopédiai eltérések melegágya lehet, mint például a keresztszalag szakadás, vagy a térdízületi OCD (Osteochondritis dissecans). Éppen ezért javasoljuk szinte minden esetben a műtéti korrekciót, amely során a térkalács árkát mélyítjük, a sípcsont taraját odább helyezzük és a szalagrendszert feszítjük meg. Súlyosabb esetben akár a combcsont, vagy a sípcsont elforgatására is szükség lehet.

 

/összeállította: dr. Jandó Tamás/