Szív-, és Bőrférgesség

Terjedés

A szív-, és bőrférgességet fonálféreg fajok okozzák (Dirofilaria immitis-szívféreg, Dirofilaria repens-bőrféreg), melyek parazitozoonózisok, ami azt jelenti, hogy nem csak állategészségügyi, hanem közegészségügyi jelentőséggel is bírnak.

A szív-, és bőrférgek által termelt mikrofiláriák a vérben keringenek, ezeket veszik fel a szúnyogok vérszívás során, és oltják be később a végleges gazdákba.

 

Előfordulás

A szívférgesség első hazai autochton előfordulását 2007-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyében észlelték.  Egy négyéves magyar vizsla kan kutyánál állapították meg a fertőzöttséget az egyetemi klinikán. A kutya szülei vadászkutyák voltak, a kannak rendszeres kontaktja volt Olaszországból származó kutyákkal, így vélhetően Olaszországból „hurcolták be” a fertőzöttséget. 2011-ig javarészt e megyére, valamint Csongrád megyére korlátozódott a fertőzöttség.

Mára az ország nagy részét érinti, főleg az Alföldet, Közép-Magyarországot, de a Dunántúl jelentős részén is felütötte a fejét e fertőzöttség. A 2017-es tanulmányom során a Dirofilaria-fajok hazai előfordulását vizsgáltuk kutyákban.  Ekkor az ország 19 megyéjéből 14-ben állapítottunk meg bőrféreggel való fertőzöttséget. Valószínűsíthető, hogy mára már ennél is több megyét érint e parazitozoonózis. A fonálféregfajok végleges gazdái nemcsak a kutyák, hanem a macskák és egyéb ragadozók (pl. róka, aranysakál, görény) is lehetnek. A macskák szív-, és bőrféreggel való fertőzöttségéről nem készült még tanulmány Magyarországon, így helyzetük egyelőre tisztázatlan.

 

VÉDEKEZÉS, PREVENCIÓ

  • Mint mindig, ezen parazitákkal szemben is a prevenció a legfontosabb, mely sokkal egyszerűbb és kevésbé költséges, mint a fertőzöttség kezelése
  • Rendelőnkben többféle készítménnyel, illetve készítmény kombinációkkal állunk a gazdik rendelkezésére (Nexgard spectra, Bravecto+Milprazon, Simparica+Milprazon)
  • Az év minden hónapjában tanácsos ellenük védekezni az időjárás kiszámíthatatlansága miatt.
  • A prevenciót 6-8 hetes kiskutyáknál már érdemes elkezdeni
  • A 7 hónap alatti kölyökkutyáknál a gazdik elkezdhetik a preventív kezelést tesztelés nélkül, de 6 hónappal a prevenció kezdete után el kell végezni a szűrővizsgálatokat.  Az első szűrővizsgálatot követően 6 hónap múlva, majd évente szükséges tesztelés alá vonni őket
  • A 7 hónap feletti kutyáknál, mielőtt preventív kezelésben részesítik őket, el kell végezni a szűrővizsgálatokat is. Náluk is, az első tesztelést követően fél év múlva, majd ezt követően évente kell elvégeztetni a vizsgálatokat
  • Amennyiben nem havi rendszerességgel védekeznek e paraziták ellen, mielőtt újbóli preventív kezelésben részesítenénk őket, szükséges a teszteket újra megismételni
  • Az Amerikai Szívféreg Társaság szerint macskáknál nem szükséges a preventív kezelés megkezdése előtt a tesztek elvégzése, mivel nagyon kicsi az esély kedvezőtlen reakció kialakulására szívféreg pozitív macskák esetében is (náluk gyakran csak egy adult féreg fejlődik ki, sokszor csak hím féreggel való fertőzöttség áll fenn, ami szerológiai módszerrel nem detektálható, klinikai tünetek pedig fennállhatnak adult férgek hiánya mellett is, amely szintén nem állapítható meg gyorstesztekkel)

 

Kimutatás

Rendelőnkben 2 tesztet végzünk:

  • az egyik a Knott-teszt, mely a vérben esetlegesen keringő mikrofiláriák azonosítására szolgál alvadásban gátolt vérből, mikroszkóp alatt. Ezek származhatnak kifejlett bőr-, vagy szívféregtől is
  • a másik teszt, egy szerológiai teszt, amely a kifejlett nőstény szívférgek által termelt antigént mutatja ki natív vérből

Amennyiben mindkét teszt negatív, megkezdhetjük e parazitozoonózisok ellen a védekezést. 

Abban az esetben, ha a Knott-teszt pozitív (még akkor is, ha a szerológiai vizsgálat negatív), érdemes egy specifikusabb vizsgálatot elvégezni, ez a PCR-módszer, mely a mikrofiláriákból kivont DNS alapján azonosítja a fertőzöttséget, megbízhatóbb bármilyen szerológiai vizsgálatnál. Ez az a módszer, amely képes az állatok esetleges kettős fertőzöttségét is megállapítani (egyidejűleg szív-, és bőrférgességgel való fertőzöttség).

 

TÜNETEK

A kutyák bőrférgessége esetén csomók jelenhetnek meg a bőr alatti kötőszövetben, melyeket érdemes eltávolítani, hiszen, mint minden fertőzöttség, ez is immunszuppresszív hatással bír. Súlyosabb fertőzöttség esetén generalizált bőrgyulladás jellemezheti a parazitózist.

“Szívférgesség”:

  • A „szívférgesség” kifejezés nem igazán helytálló, hiszen a kifejlett szívférgek elsősorban a tüdőartériában és az ehhez kapcsolódó erekben találhatók.
  • Erős fertőzöttség esetén a jobb szívfélben és a vena cava caudalisban is megtalálhatók.
  • A Dirofilaria immitissel való fertőzöttség esetén fontos megállapítanunk a fertőzöttség fokát, melyre a szívultrahang ad választ. A kezelés kimenetele többek között e vizsgálat eredményétől függ
  • A szívférgesség korai fázisában sok kutya nem, vagy csak néhány tünetet mutat
  • Minél régebben áll fenn a fertőzöttség, annál valószínűbb a tünetek megléte
  • E fertőzöttség tünetei közé tartozhat a köhögés, csökkent aktivitás és étvágy, valamint testsúlycsökkenés

 

Amennyiben az embert szívféreg mikrofiláriával fertőzött szúnyog csípi meg…

  • A kutyához hasonlóan a szúnyogoktól az ember is fertőződhet, azonban szerencsére ez ritkán fordul elő
  • Az emberekben a mikrofiláriák mielőtt adultokká fejlődnének, elpusztulnak a tüdőben
  • Helyükön granulómák jönnek létre, amelyek röntgenfelvételen pénzérme szerű árnyékot adnak („coin lesion”)
  • Ezen elváltozásokat röntgenfelvétel alapján könnyen összetéveszthetik a metasztatikus tüdőrákkal

 

Amennyiben az embert bőrféreg mikrofiláriával fertőzött szúnyog csípi meg…

  • A mikrofiláriák többsége az immunválasz következtében elpusztul
  • Amennyiben nem, a fertőzöttség legtöbbször tünetmentes, ám a kifejlett bőrférgek kisebb-nagyobb csomókat okozhatnak a bőr alatti kötőszövetben, elsősorban a fejen, törzsön és a karokon, valamint a kötőhártya alatt is megjelenhetnek
  • A fertőzöttség jele lehet a larva migrans cutanea is, azaz e férgek bőrben való vándorlása

 

/Összeállította: dr. Mag Viktória/