Archives

Mi a teendőnk, ha kiskutya érkezik a családba?

Mottó: „Ne vásárolj, fogadj örökbe!”

Ha mindenképp fajtatiszta kiskutyát választ társának valaki, a legfontosabb, hogy megbízható tenyésztőtől vásároljon! Fontos, hogy ne támogassuk a szaporítók „munkáját”, akik pár 10 ezer forintért adják el a rendszerint borzalmas körülmények közül származó, sokszor különféle genetikai betegségekkel terhelt kiskutyákat.

Oltási sor:

A kiskutyák:

  • 6 hetes korukban (Parvo vírus elleni)
  • 8 hetes korukban (Parvo vírus, Parainfluenza, Szopornyica, Fertőző májgyulladás + Leptospira elleni)
  • 10 hetesen (Parvo vírus, Parainfluenza, Szopornyica, Fertőző májgyulladás elleni)
  • 12 hetes korukban (Parvo vírus, Parainfluenza, Szopornyica, Fertőző májgyulladás + Leptospira elleni)
  • valamint 14 hetes korukban (Veszettség elleni) kapnak oltásokat

A veszettség oltás beadását megelőzi a kutyus mikrochippel való ellátása, mely általában közvetlen ezen oltás beadása előtt történik.

A kötelező oltási sor beadását követően 5-7 nap múlva már elmehetünk sétálni kedvencünkkel.

  • A veszettség elleni oltást 6 hónap múlva kell ismételni 

A második veszettség elleni oltás előtt 2 héttel érdemes megismételni a kombinált oltást is. Ezen oltásokat követően évente kötelező a veszettség elleni oltást, valamint ajánlott a kombinált oltást is beadatni kutyusunknak, ezzel megkímélve őt több fertőző betegségtől.

Azokat a kutyákat, akik sokat járnak közösségbe (pl. kutya ovi/iskola, panzió) érdemes kennel köhögés elleni vakcinával is ellátni. Ezen fertőzöttséget több kórokozó okozza (Parainfluenza vírus, Adeno vírus-2, Bordetella bronchiseptica, Pasteurella multocida).

Jellemző tünetei az érdes, száraz köhögés, valamint a savós orrfolyás, hőemelkedés és étvágycsökkenés.

Felnőtt, talált kutya:

Amennyiben nem vagyunk tisztában az oltási előzményekkel, tekintsük úgy, hogy a kutya nem részesült oltásokban eddigi élete során. Megtaláláskor fontos a parazitairtást elvégezni, ezt követően 2 hét karantén után megkaphatja a veszettség elleni oltást, 2 hét múlva a kombinált oltást, majd ezt követően 3 hét múlva a második kombinált oltást. A veszettség elleni védőoltást fél év múlva kell megismételni, valamint a kombinált oltást is ajánlott a második veszettség oltás előtt vagy után 2 héttel megismételni. Ezen oltásokat követően a kutyust évente kötelező beoltani veszettség ellen, valamint ajánlott a kombinált védőoltást is beadatni évente egyszer.

Kiskutya féregtelenítése (bélférgek):

A kölyköknél már 2 hetes korukban el kell kezdeni a féregtelenítést, melyet 8 hetes korukig 2 hetente végzünk. Ezt követően 3 hónapos korukban, majd 3 havonta célszerű a féregtelenítő tabletta beadása.

 

 

Egyéb paraziták elleni védekezés (pl. kullancs, bolha, szúnyog, atka, tüdőféreg):

6-8 hetes korukban már érdemes elkezdeni ellenük a védekezést. A rendelőben különböző készítményekkel és készítmény kombinációkkal állunk a rendelkezésünkre (Nexgard spectra, Bravecto, Simparica, Milprazon, Stronghold, Advocate, Advantix) a különböző parazitás fertőzöttségek megakadályozása céljából. A gazdik igényeinek megfelelő legjobb készítmény kiválasztásában örömmel állunk rendelkezésükre!

Etetés:

Érdemes megkérdeznünk a tenyésztőtől/menhelytől, hogy kiskutyánk milyen táplálékot kapott eddig, hogy pár napig még azt folytassuk otthon is és csak fokozatosan térjünk át az általunk preferált eledelre, így megkímélve kiskutyánkat felesleges gyomor-, és bélrendszeri panaszoktól.

6 hónapos korukig naponta legalább 3-szori étkezés javasolt, 6 hónapos koruktól 1 éves korukig 2-szeri, 1 éves koruk felett pedig elegendő a napi egyszeri etetés. A junior táppal való etetés szükségessége egyedenként változik (függ a velük etetett táptól is). Az életkoruknak megfelelő táp kiválasztása nagyon fontos kedvencünk megfelelő fejlődéshez, így tanácsos erről is egyeztetni állatorvosukkal.

Csontot ne adjunk a kutyánknak, valamint figyeljünk arra, hogy ne rágja szét és nyelje le a játékait, hiszen megakadhatnak az emésztőtraktusban, ezzel gyomormegterhelést/bélelzáródást okozva.

Kozmetika:

Csak az oltási sor beadása után, kb. 15-16 hetes korukban mehetnek először kozmetikába, hiszen előtte fontos a különböző fertőző betegségektől való védettség megszerzése. Otthon már korábban is lehet fürdetni őket, kutyáknak való hidratáló samponnal.

Fogászat:

A kutyák általában 6-8 hónapos korukban váltják a fogazatukat, de ez egyedenként változhat. Különböző rágókák adásával elősegíthetjük a fogváltást és a fogazatuk erősödését, addig is elterelve gondolataikat különböző rosszaságokról. 🙂 

Ivartalanítás:

Fontos, hogy szukák esetében megelőzzük a nem kívánt vemhességet, pyometrát (gennyes méhgyulladást), méhdaganatot és különböző méhelváltozásokat, emlődaganatot és petefészek elváltozásokat, valamint az álvemhességet.

Kanok esetében a heredaganatot, prosztatagyulladást, jóindulatú prosztata megnövekedést valamint prosztatacisztákat.

Optimális időpont megválasztása:

Szukák esetén érdemes megvárni az első tüzelést, mivel a prepubertás korban végzett ivartalanítás esetén növekszik különböző betegségek aránya (pl. juvelnilis vaginitis, dysplasia). Az első tüzelés megvárásával még nem emelkedik jelentős mértékben az emlődaganat kockázata (8%), de a 3. tüzelést követő ivartalanításnak már nincs preventív hatása az emlődaganat kialakulásával kapcsolatban. A tüzelés megkezdésétől kb. 3 hónap múlva érdemes elvégezni az ivartalanítást, mivel ekkor a nemi hormonok termelése nyugalmi szakaszban van, ekkor sokkal kevésbé vérzékenyek az állatok. Kan kutyák esetén 6-8 hónapos korban már elvégezhető az ivartalanítás.

 

Összeállította: dr. Mag Viktória

Nyuszik gondozása nyáron

A nyári hónapokban minden kedvencre nagyon oda kell figyelni, nehogy napszúrást kapjanak vagy túlhevüljenek. Néhány faj azonban különösen érzékeny a hőségre, ezért fokozott odafigyelést igényelnek, ilyenek nyuszik is. Vastag bundájuk miatt könnyen túlmelegszenek, dehidratálódnak, illetve egyéb egészségügyi problémák is jelentkezhetnek.

 

1. Vedlés és a szőrgolyók

Tavasz végén, nyár elején a nyuszik vedlésen mennek keresztül, elhullatják vastag téli bundájukat, hogy egy vékonyabb nyári szőrzetre cseréljék. A tisztálkodás során nagy mennyiségű szőrt nyelnek le, ami az emésztőrendszerben szőrgolyóvá alakulhat és komoly bélrendszeri problémákat okozhat. A nyuszik a macskákkal ellentétben nem tudják ezeket a szőrlabdákat felöklendezni. Segít, ha a vedlés alatt (hosszúszőrű nyusziknál akár mindennap) szőroldó pasztát adagolunk kedvencünknek. Ezek rosttartalma, a bennük található maláta, növényi olajok segítik a lenyelt szőr ürülését és megakadályozzák azok összeállását. Fontos, hogy nyulak számára készült pasztát használjunk, mert a cica-szőroldók fehérjetartalma túl magas a nyusziknak. Ha nincsen kéznél paszta, akkor vizezett ananászlevet vagy ananászt is kaphatnak, de csak mértékkel a magas cukortartalom miatt!

Fésülgessük rendszeresen a nyuszit, ezzel is segítve a vedlést, és csökkentve a lenyelt szőr mennyiségét. Vannak kifejezetten vedlést segítő, aljszőrzetet ritkító fésűk.

 

2. Tartsuk hűvösben

Nyári hőségben a nyuszik könnyen túlhevülnek, ez főleg a kint tartott példányokat veszélyezteti. Árnyas, hűvös és jó szellőzésű helyen legyen a ketrec. Lakásban szintén kerüljük a napos, fülledt szobát, helyezzük az állatot hűvösebb, akár légkondicionált helységbe. Arra figyeljünk, hogy ne érje huzat!

Behelyezhetünk csempedarabot, nedves rongyot, esetleg rongyba csavart jégakkut/fagyasztott vizes palackot a ketrecbe, ezekkel a nyuszi kedve szerint tudja hűteni magát. Jó megoldás lehet az is, ha letakarhatjuk a ketrec egy részét egy vékony benedvesített ronggyal.

Kapható kisállatok számára hűtőmatrac is, de ezt csak abban az esetben használjuk, ha tudjuk, hogy a nyuszink nem rágcsálja meg.

NE fürdessük őket, mert nem szeretik, sőt akár sokkot is kaphatnak!

Ha azt látjuk, hogy nagyon melegük van, akkor hideg vízzel nedvesíthetjük a fülüket is. A nyulaknak nincsenek verejtékmirigyek így nem tudnak izzadni, fülük dús erezete segít nekik a hőleadásban. A fül nedvesítésénél azonban ügyeljünk arra, hogy a víz ne kerüljön be a nyuszi fülébe, mert gyulladást okozhat, illetve a lógó fülű fajtáknál inkább a fej tetejét, a tarkót nedvesítsük, mert az ő fülük érzékenyebb.

 

3. Utaztatás

Lehetőség szerint napközben, a kánikulában nem utazzunk a nyuszival. Ha mégis muszáj, akkor légkondicionált autóban, vagy a hordozóba helyezett hideg vizes palackkal és hordozóra szerelt itatóval induljunk útnak, és ellenőrizzük többször a nyuszit, figyeljük ne hevüljön túl. Semmiképp ne hagyjuk őket bent az autóban felügyelet nélkül!

Ha ki szoktuk vinni a nyuszinkat sétálni a szabadba, akkor ezt inkább a hűvösebb reggeli vagy esti órákban tegyük, kerüljük a déli hőséget és ne tartózkodjunk hosszú ideig a nyuszival az erős napsütésben, inkább árnyas helyes sétálgassunk.

 

 

4. Elegendő friss folyadék

A melegben a nyuszik szervezete is több folyadékot igényel. Rendszeresen ellenőrizzük az itatókat és naponta többször is cseréljünk vizet!

Kaphatnak lédús zöldséget, gyümölcsöt is. Itt nagyon fontos a mértékletesség! Ha a nyuszink eddig nem kapott nyers zöldeleséget, fokozatosan kis adagokkal szoktassuk hozzá érzékeny gyomrát, ellenkező esetben könnyen puffadás, hasmenés lehet a vége!

 

5. Vegyük észre, ha baj van és azonnal menjünk nyulakhoz értő, egzotikus állatorvoshoz!

Ha a nyuszi hőgutát kapott, általában:

  • bágyadt,
  • gubbaszt,
  • étvágytalan,
  • vagy éppen össze-vissza szaladgál mintha nem tudna magáról.

További tünet lehet még:

  • remegés,
  • dülöngélés,
  • kapkodó légzés-lihegés,
  • nyálzás,
  • de akár eszméletvesztés is.

Ha ilyen tüneteket észlelünk azonnal kezdjük lehűteni a nyuszi testét, ha magánál van próbáljuk itatni és azonnal siessünk állatorvoshoz!

 

/Összeállította: Zombor Katalin/

 

 

Überreiter szindróma

Überreiter szindróma (Idült, felszínes, szaruhártya- gyulladás)

 

A szem felszínét érintő, autoimmun (immunrendszer kóros működése) eredetű, krónikus megbetegedés, melynek kezelése élethosszig tart.

Előfordulása németjuhászok körében gyakoribb, de egyéb fajokban is jelentkezhet.

 

Kialakulásának okaként genetikai háttér gyanított, de több tényező is súlyosbító szerepet játszhat benne, mint pl. az UV fény is.

 

 

Tünetek:

Normális esetben az ép szaruhártya:

  • áttetsző
  • könnytől fénylő
  • felszínén ereket nem láthatunk

Ennél a betegségnél a szaruhártya:

  • áttetszőségét elveszti
  • homályossá válik
  • felszínén erek jelennek meg
  • pigmentálódhat, (vagyis barnás- feketésen elszíneződhet)
  • előrehaladottabb esetekben rózsaszín sejtes beszűrődés is képződik a felszínen, amitől a látás mértéke is korlátozódik. 
  • a harmadik szemhéjon is jelenhetnek meg elváltozások

Legtöbbször mindkét szem érintett, de előfordul, hogy előrehaladottabb az elváltozás az egyik szemen.

 

Terápia

Immunszupresszáns terápiával történik.

Az Überreiter szindróma teljes mértékig nem gyógyítható megbetegedés, viszont a tünetmentes állapot szerencsés esetben elérhető, melyhez folyamatos, élethosszig tartó kezelésre van szükség. 

Gyógykezelése: Gyulladáscsökkentéssel, valamint az autoimmun- folyamat gátlásával történik.

Mint a legtöbb betegségnél, itt is elmondható hogy a kezelés annál hatékonyabb, gyorsabb, és sikeresebb, minél hamarabb, minél korábbi stádiumban kezdjük el.

A kezelés hatékonyságát  segítheti még, ha a kutya minél kevesebbet érintkezik közvetlen napfénnyel.

Sajnos elhanyagolt, súlyos esetekben (mint például Tarnánál is) előfordulhat, hogy a gyulladás sikeres kezelésének ellenére, a lerakódott nagy mennyiségű pigment nem szívódik fel rendesen a szaruhártyában, és a kutyát zavarja a látásban, és sajnos a terápia ellenére nem érünk el tünetmentes állapotot. 

 

 

 

/összeállította: dr. Rózsa Gabriella/

 

Alább néhány kép Tarnáról, a Noé állatotthon gazdikereső kutyusáról, akinek sajnos igen súlyos mértékű szaruhártya elváltozása teljes mértékben nem tünetmentesíthető, viszont ez Őt nem befolyásolja abban, hogy teljes értékű kutya életet éljen majdani gazdájával! Viszont a megfelelő kezelést élete végéig biztosítani kell! 

Szív-, és Bőrférgesség

A szívférgességről röviden:

 

A kutyák szívférgességét egy fonalféreg (Dirofilaria immitis) okozza, amely sajnos hazánkban is nagyon gyakran előfordul. A féreg közvetett fejlődésű, tehát a teljes kifejlődéshez szüksége van egy köztigazdára, ami jelen esetben a vérszívó szúnyog. A szúnyog a lárvákat vérszívás útján szedi fel, egy másik fertőzött állatból. Benne a lárvák növekedésnek indulnak, egészen addig, amíg elérik, az úgynevezett L3-as stádiumot. Később ezeket a lárvákat fecskendezi be vérszívás közben az egészséges kutyákba, macskákba és más ragadozó fajokba (pl. róka, aranysakál). A lárvák fejlődésük közben vándorolnak tovább a tüdő nagy ereibe. A kifejlett szívférgek a tüdőartériában, illetve súlyos esetben a jobb szívfélben élnek és akár a 30 cm nagyságúra is megnőhetnek. A nagy mennyiségű kifejlett férgek akár az állat elhullásához is vezethetnek.

 

Mit tehetünk ellene?

 

A legfontosabb, amit tenni tudunk a kutyánk szívféreg fertőzöttségének elkerülése érdekében, az a megelőzés. Erre a legegyszerűbb módszer az ún. kombinált készítmények alkalmazása. Ezek egyszerre védenek kullancs, bolha, egyéb külső paraziták ÉS szívféreg ellen is. Az ilyen készítmények biztonsággal alkalmazhatók 12 hetes kortól, akár az állat teljes élethosszának ideje alatt.

 

Mit kell tennünk, mielőtt a választott készítményt alkalmazni kezdenénk?

 

6 hónapos kor alatti állatok esetében a védekezés előzetes teszt nélkül, biztonsággal elkezdhető. 6 hónaposnál idősebb állatok esetében azonban minden esetben szükséges egy szívféreg szűrés elvégzése, ami egy vérvételből és utána 2 teszt kombinációjából áll. Az egyik teszt egy szerológiai gyorsteszt, amely a nőstény szívféreg antigénjét mutatja ki, a másik teszt (Knott teszt) pedig a vérből festési eljárásokkal előkészített minta vizsgálata mikroszkóppal.

 

Milyen gyakran kell alkalmazni a készítményeket?

 

A fent említett kombinált készítményeket 4 hetente, de legkésőbb minden hónap ugyanazon napján kell beadni az állatnak. Ezek általában ízesített tabletták, így beadásuk nem szokott nagy kihívást jelenteni.

 

Mi történik, ha véletlenül elfelejtettem beadni a tablettát?

 

Néhány nap eltérés még nem jelent nagy problémát, azonban ha már legalább 2 hónap eltelt az utolsó tabletta beadása óta, akkor mindenképpen szükséges szűrni. Ha az állat ebben az időközben megfertőződött, akkor az esetlegesen kialakult férgek a tabletta hatására hirtelen elhalnak, és összeakadva, mechanikai thrombusként elakadhatnak az erekben, trombózist okozva ezzel az állatnak.

 

Egész évben adnom kell a tablettát?

 

Mivel a teleink egyre enyhébbek, jelen pillanatban a hazai állatorvosok egységes ajánlása az, hogy a tablettát 12 hónapon keresztül, folyamatosan adni szükséges. Továbbá ajánljuk, hogy minden állatot, évente egyszer, a tavasz kezdetekor elővigyázatosságból teszteljenek.

 

Honnan sejthetem, hogy a kutyám szívféreggel fertőzött?

 

A legtöbb állat nagyon sokáig tünetmentes hordozója ennek a parazitának, azonban súlyos fertőzöttség esetében többek között nehézlégzést, köhögést, étvágytalanságot, hirtelen súlycsökkenést figyelhetünk meg. A legtöbb ilyen esetben sajnos már szívultrahangos vizsgálat során is felkereshetők az kifejlett férgek a tüdőartériában.

 

Mit tudok tenni, ha a kutyám megfertőződött?

 

Ebben az esetben 2 féle lehetséges terápia áll rendelkezésünkre, amelyek mindegyike kockázatos és költséges egyben. Az egyik egy injekcióval kombinált gyógyszeres terápia, amely nagyjából 4 hónapot vesz igénybe. A másik, az ún. „slowkill” protokoll, ami kevésbe ajánlott, mert akár több éven át tartó gyógyszeres terápiát is igényelhet és magas a rezisztencia kialakulásának veszélye. Mind a két terápiát lehetőség van kiegészíteni egy műtéti megoldással, ahol a kifejlett férgeket katéteren keresztül távolítják el az erekből. A legolcsóbb kezelés anyagi vonzata akár 350-400 ezer forintos összeg is lehet, ezért nem győzzük hangsúlyozni a megelőzés fontosságát!

 

Miért kell szív- és bőrférgességről beszélnünk?

 

Ha a szívféreg szűrés során a teszt pozitív eredményt mutat, akkor a mintát (vér) tovább kell küldenünk PCR vizsgálatra, mert a Knott teszt módszereivel nem különböztethető meg a két féreg lárvája.

 

Van-e bármelyiknek közegészségügyi jelentősége?

 

Igen. Mindkét féreg képes megfertőzni az embert, és különféle tüneteket okozni, habár a legtöbb esetben a férgek hamar elhalnak és csak a szövődmények okoznak egészségügyi problémát.

Continue reading →

Ivartalanítás

Ivartalanítás

A kutyák-macskák műtéti ivartalanítása általában igen nehéz és nagyon fontos döntés a tulajdonos számára, pedig a nem tenyésztési célból tartott egyedek ivartalanítása hasznos mind az állat, mind a gazdi számára.

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a kutyáknak és macskáknak ivartalanítás előtt legalább egyszer szülnie kell. Kutyánk vagy macskánk nem lesz boldogtalanabb, ha soha nem születnek utódai és nem élheti át az anyaság, vagy az apaság érzését.

Az ivartalanítás fő célja a rendszeresen jelentkező ivarzások és nem kívánatos párzások megelőzése, ugyanis a véletlen párzások eredményeképpen a kidobott, kóbor állatok száma oly mértékű, amivel az állatvédő egyesületek és menhelyek képtelenek lépést tartani.

SZUKA KUTYÁK

  • Tüzelő szukák esetében, már a kan kutyák távoltartása sem egyszerű feladat a gazdik számára 
  • Évente kétszer a tüzelési időszakban, a nőstény kutyák szökési kedve is megnőhet, és szinte nincs akadály a kívánt kan elérésében
  • A nem kívánt kölyökáldást ilyenkor csak műtéttel „előzhetjük meg”, vagy olyan injekciós kezeléssel, ami számos mellékhatással járhat, és idősebb korban emlőtumorok, vagy méh problémák kialakulását okozhatja

Ivartalanítással a nem kívánt szaporulat megelőzhető, és éveket adhatunk kedvencünknek, ugyanis a beavatkozással megelőzhető számos szaporító szervi megbetegedés, a nem kívánt almok, az évente kétszeri tüzelés, és a vele járó gondok, valamint a hormonális hátterű emlőtumorok. Megelőzhetjük továbbá a gennyes méhgyulladás és petefészekciszták kialakulását, mely betegségek az idős szuka kutyákat gyakran érintik.

  • Rendelőnk álláspontja szerint a nőstény kutyák ivartalanítását a második tüzelést követően a legcélszerűbb elvégezni
  • Tüzelés után legalább 2 hónappal később

 

NŐSTÉNY MACSKÁK

  • Nőstény macskáknál nem elhanyagolandó szempont, hogy az ivarzás során az állatok viselkedése jellegzetesen megváltozik, ami a tulajdonos számára sokszor nehezen tolerálható
  • Ezektől a viselkedési változásoktól ivartalanítással mentesülhetünk, de több betegség rizikója is csökken

Természetesen nőstény macskák esetében is hasonlóképp igazak a szuka kutyák esetében elmondottak, azzal a különbséggel, hogy a macska addig tüzel, szinte egész évben, amíg a párzás meg nem történik, illetve az anyamacska már szoptatás alatt is újra párzik, így szinte egész évben fialhat, ha nem teszünk ellene.

  • A nőstény macskákat is legjobb az első tüzelés környékén ivartalanítani

 

KAN KUTYÁK

  • Tüzelési időszakban a kan kutyák viselkedése megváltozik
  • Legfőbb céljuk ilyenkor, hogy valahogy a nőstény kutyákhoz jussanak, és szinte nincs akadály előttük, nincs az a kerítés, ami megállítaná őket
  • Gyakori, hogy a kan kutyák ilyenkor elkóborolnak, és megesik, hogy nem is kerülnek elő
  • Abban az esetben, ha megakadályozzuk kutyánk elkóborlását ebben az időszakban, még mindig megvan a késztetés, amit egy szuka kutya jelent

A kasztrációs műtéttel a kan kutya elveszti érdeklődését a nőstények iránt, szökési hajlama nagyban csökken, vérmérséklete nyugodtabb lesz, agresszivitása csökken, ráadásul ez a műtét éveket adhat kedvencünk életéhez, hiszen számos betegség (prosztata-megnagyobbodás, prosztatadaganat) a hím nemi hormonhoz a tesztoszteronhoz kötött, és az öt év feletti, nem ivartalanított kan kutyák többségét érinti.

A végbél környéki daganatok kialakulása szintén megelőzhető kasztrációval, a már kialakult daganatok esetében az ivartalanítás a daganat eltávolítása mellett a kezelés részét képezi, azonban rosszindulatú daganat esetében ez már nem elegendő a felépüléshez.

  • A kan kutyák ivartalanítását 5-6 hónapos kortól már el lehet végezni, rendelőnk javallata szerint itt is érdemes megvárni az ivarérett kort.

 

KANDÚR MACSKÁK

  • A kan kutyák esetében felsorolt előnyökön túl, a kandúr macskák esetében az ivartalanítással megelőzhető, hogy a kandúr macska erős szagú vizeletével a lakáson belül és kívül jelölgessen és csökkenthető a kóborlási kedve is

Közismert tény a kandúrok csavargása és verekedési kedve, melynek következtében sokszor súlyos sérülésekkel kerülnek ki és számos betegséget adhatnak át egymásnak, köztük olyanokat is, amik a tudomány jelen állása szerint gyógyíthatatlanok (FELV, FIV).

  • Kasztrációval a verekedési kedv is csökken, és így jelentősen redukálódik a megbetegedés lehetősége és a fertőző betegségek terjedése is
  • Ivartalanításuk 5-6 hónapos kortól már ajánlott!

 

Néhány betegség 

 

Az emlődaganatok az öt évesnél idősebb, nem ivartalanított nőstény kutyák leggyakoribb daganatos megbetegedései közé tartoznak, ritkábban macskákon is előfordulhatnak. Az ivartalanítás ténye mellett, annak időpontja és az életkor is jelentősen befolyásolja az emlődaganatok gyakoriságát. Az első tüzelés jelentkezése körüli életkorban elvégzett ivartalanítás bizonyítottan csökkenti az emlődaganatok kockázatát.

 

Heredaganatok, a nem ivartalanított kan kutyáknál.

 

 

 

 

Idősebb állatokban nem ritka a lappangva kifejlődő gennyes méhgyulladás, amely gyógykezelés nélkül halálos kimenetelű. Sajnos az idős, beteg állatok altatása és műtéti megoldása jóval nagyobb kockázattal jár, mint a fiatal korban megelőző céllal elvégzett ivartalanítás. Bár a csekély kockázat és a kedvező sebgyógyulási esély a mielőbbi műtét mellett szól, nem hallgatható el a túl korai ivartalanítás egyik lehetséges késői következménye, a vizeletmegtartási zavar (incontinentia) lehetősége.

 

A petefészek és méh daganatos elváltozásai viszonylag ritkábban előforduló betegségek, melyek ivartalanítással ugyancsak megelőzhetők. A hüvelyelőesés bizonyos fajták laza konstitúciójú egyedeiben a tüzeléshez kapcsolódó állapot, mely legtöbb esetben műtéti beavatkozást igényel.

 

 

Összegezve tehát, a fiatal korban történő ivartalanítással a kutyák és macskák számos komoly szülészeti jellegű betegsége megelőzhető, illetve kialakulásának esélye jelentősen csökkenthető.

 

A hormonális viselkedési problémák, a nem kívánt szaporulatok valamint a kóborlások, megelőzése miatt továbbá egészségvédelmi szempontok alapján is javasoljuk az ivartalanítási műtét elvégzését.

 

Források:

www.univet.hu

www.kutyabarat.hu

www.kisallatorvos.hu

RHD2

NYULAK BETEGSÉGE- RHD2 VÉDŐOLTÁS

 

A nyulak vérzéses betegségének új törzse az RHD2, mely nem csak az okozott tünetekben tér el az 1-es változattól, hanem abban is, hogy az eddigi oltások sajnos nem hatásosak ellene.

A beteg nyulak jellegtelen tüneteket (levertség, étvágytalanság, hasmenés, savós orrfolyás) mutatnak. Egy részük képes ugyan átvészelni a betegséget, de többségében halálos.

A betegség lappangási ideje 1-5 nap.

Tipikus tünetek közé tartozik :

  • a láz (>40°C)
  • levertség
  • étvágytalanság
  • idegrendszeri vagy légzőszervi panaszok

Számos esetben hosszan elhúzódó, krónikus betegséget okoz a vírus, amely súlycsökkenéssel, sárgasággal, levertséggel jár és (feltehetően a májműködés leállása következtében) elhullással végződhet.

A kórokozó akár a 60 fokot is percekig túléli, ellenáll a fagyasztásnak és ragály fogó tárgyakkal (ruha, cipő, egyéb eszközök) is eljuthat kedvencünkhöz.

A betegség állatról állatra, ezen ragályfogó tárgyakkal is, igen könnyen terjed. Ilyen tárgyak lehetnek a ruhák, eleségek, játékok, tálak, vagy akár a víz is.

Ezen felül rovarok (bolhák, legyek, szúnyogok) szintén terjeszthetik a vírust.

A különböző testváladékokban a környezetben, akár hónapokig is fennmaradhat.

Sajnos nincs ellene ismert hatásos gyógykezelés, így az egyetlen megoldás a védekezés.

Az eddigi oltóanyagok (Pestorin Mormyx, Myxo-RHD) nem jelentenek megoldást ellene, azonban rendelőnkben elérhető az új oltóanyag!

Sajnos a kiszerelés miatt csak csoportos oltást tudunk vállalni. Soron következő oltási napunkat 2020. 05. 26- án, kedden tartjuk, amelyre telefonon szükséges előre időpontot egyeztetni.

 

Az oltásról a következőket kell tudni:

– 1 hetesnél fiatalabb nyúl nem oltható

– Minden oltáshoz képest legalább 2 hétnek el kell telnie, hogy beadható legyen

– Vemhes és szoptató anyanyulak nem olthatóak

– A védettség 1 héttel az oltás után alakul ki

– A védőltást követően 2-3 napon belül láz, levertség jelenhet meg, ami néhány napon belül kezelés nélkül elmúlik

Mikrosporiasis

Microsporum fonalas gombafajok által okozott bőrgombásodás.

Oszkár esetében a Microsporum Canis okozta a betegséget.

Klinikai tünetek:

  • Legtöbbször lokális, foltokban szőrhiányos területek alakulnak ki
  • Korpázás, pörkösödés is megfigyelhető
  • Előfordulhat hogy az elváltozás kiemelkedik a bőrfelszínről, és sipolyozó nedvedző gyulladásos jellegűvé válik

Generalizált esetek is léteznek.

Oszkár esetében generalizált mikrosporiasisról beszélhetünk.

A mikrosporiasis legtöbbször NEM okoz, vagy csak mérsékelt viszketegséget okoz. Bizonyos esetekben viszont jelen lehet erőteljes viszketegség, ami a gombákra adott allergiás reakció miatt alakul ki.

Oszkár esetében az erőteljes viszketegség hátterében nemcsak ez állhatott, hanem a konkurensen jelen levő BOG (bakterial over grow) szindróma is, mely szintén fokozza a viszketegség érzetét.

A mikrosporiasist a kutyák és macskák más kutyáktól és macskáktól kapják el, valamint a környezetükből is felvehetik.

  • Egészséges immunrendszerű, jó tartási körülmények között élő állatoknál sokszor tünetmentesen, illetve önkorlátozó módon zajlik le a betegség, ami azt jelenti, hogy vagy észre sem vesszük, vagy a diszkrét tünetek 2-3 hónap alatt maguktól elmúlnak.

 

  • Egyes esetekben viszont (legyengült immunstátusz, konkurens betegség okán pl, vagy fiatal állatok esetében, vagy ha az egészséges állat nagyon nagy dózisban találkozik gombaspórával) a kórkép kezelés nélkül egyre súlyosbodó jelleget ölt és elhatalmasodhat.

Oszkár esetében nem tudjuk, hogy korábban átesett e valamiféle parazitás fertőzésen, de az biztos, hogy állapotát a bakterialis túlszaporodás és a telepi körülmények súlyosbították.

A bakteriális túlszaporodás nagyon sokféle háttérbetegség következményeként kialakulhat. Ilyenkor a bőrflóra normál baktériumai túl nagy számban vannak jelen a bőrfelületen, ettől gyulladás alakul ki, de nincs klasszikus bőrgennyesedés. 

Fontos tudni, hogy emberek is elkaphatják az állatoktól a gombát, valamint, hogy nagyon fontos a környezeti fertőtlenítés, mert a gombaspórák nagyon ellenállóak és környezetben hosszan túlélnek.

Gyógykezelés:

  • gomba ellenes szerek alkalmazása
  • enyhe esetekben lokálisan kenőcs 
  • valamint samponos fürdetések formájában
  • súlyos esetekben szájon át tabletta beadás formájában hetekig tartó kezelés szükséges

A beteg állatok elkülönítésére is oda kell figyelni és a környezeti fertőtlenítés szintén nagyon kardinális pontja a terápiának.  

Összeállította: dr. Rózsa- Kovács Gabriella

Néhány kép rendelőnk kis gyógyult betegéről: Oszkárról

 

 

 

Gyomorcsavarodáshoz és bélműtétekhez kapcsolódó információk

Gyomorcsavarodás:

A gyomorcsavarodást minden esetben fizikai behatás váltja ki, leggyakrabban a kutya evés utáni játéka vagy hempergőzése, de számos más ok ismert. A megcsavarodott gyomor se előre se hátra nem tud ürülni, így hamar elindulnak benne gázképződési folyamatok, amelyek hatalmasra képeset a szervet felfújni. Az állat levert, nem szívesen kel fel, erős fájdalmat mutat, a hasa akár a duplájára is kitelhet. Ez hátráltatja a légzésben és felborítja a keringés egyensúlyát, így életveszélyes állapotot idéz elő.  

A műtét során stabilizálni kell az állat állapotát és a szervet a megfelelő pozícióba kell visszahelyezni. Ilyenkor a gyomrot a későbbi csavarodás megelőzése végett a hasfalhoz szoktuk rögzíteni.

A beavatkozás során javasoljuk az állat legalább 1 napos kórházi ellátását, amely során folyamatos felügyeletben részesítjük és infúzióval és gyógyszerek adagolásával támogatjuk a gyógyulást. Ez alatt az egy nap alatt a kutya nem kap enni, a táplálást vénás úton biztosítjuk. A hazaérkezés után is lényeges, hogy a bevitt táplálékot többször kis részletben kapja meg, illetve lehetőleg kevés langyos vízzel, lassan itassuk. Sajnos a nagy megterheléstől a gyomor a műtét után képes leállni és újabb életveszélyes állapotot előidézni.

A hazaszállítás után a következő napokban szükséges lehet a rendelőbe visszajárni infúziós terápiára, hogy a felhalmozódott toxinokat ki tudjuk mosni a szervezetből, illetve a gyomor bélműködést normalizáljuk.

 

Összefoglalva:

  • műtéti megoldás
  • 24 óra kórházi ellátás, amennyiben megoldható
  • 24 óra koplalás, ha nem volt gyomormetszés
  • Utána sokszor kevés étel etetése (napi 5-6x)
  • Langyos víz itatása (egyszerre keveset)
  • 2-3 napig infúziós terápia

 

 

Bél / Gyomormetszés:

 

Amennyiben bélelzáródás, idegentest nyelés, vagy egyéb esetben meg kell nyitni a gyomor vagy bél üregét kissé más a helyzet. A beavatkozás során, az szerv falának összevarrását több rétegben végezzük, azonban a seb gyógyulását mindenképp támogatni szükséges. A bél- vagy gyomortartalom hasüregbe kerülése nagyon súlyos szövődményeket okozhat, így azt mindenképp meg kell akadályoznunk. Ennek érdekében a műtét után legalább 24-48 órán keresztül folyékony pépes táppal szükséges az állatot etetni, amely során infúziós terápiában részesítjük. Ez alatt az idő alatt célszerű kórházi ellátást biztosítani neki, vagy naponta visszahozni, hogy a megfelelő gyógyszereket a megfelelő időben kaphassa meg. Eleinte csak langyos folyadékot (vizet, vagy húsleves levét), majd ezt követően körülbelül 3 napig pépes ételt fogyaszthat kedvencünk. A megszokott normál táplálékára csak fokozatosan kb. egy hét alatt lehet áttérni. Természetesen a gyógyulást segítő infúziós terápia ebben az esetben is szükséges lehet az elkövetkezőkben.

 

Bél- / Gyomormetszés összefoglalva

  • műtéti megoldás
  • 24-48 folyékony, langyos táplálás, naponta többször
  • 1-3 nap pépes étel naponta többször kevés
  • Szép fokozatosan áttérni normál táplálékra, naponta többször kevés (1 hét)
  • 2-3 nap infúzió

 

Degu ismertető

DEGU (Octodon degus)

Előfordulás: Dél-Amerikában, az Andok füves-cserjés lejtőin, földalatti járatokban élnek. Európába és Észak-Amerikába eredetileg cukorbetegséggel kapcsolatos kutatások kísérleti alanyaként kerültek be, ugyanis a deguk nem tudják megemészteni a cukrot. Pajkos, barátságos és kíváncsi természetük miatt házi kedvencként is hamar elterjedtek.

Megjelenés: Testhosszuk a farok nélkül 15–23 cm, súlyuk 170-300 g. A kifejlett példányok nagyjából akkorák lesznek, mint egy patkány. Farkuk végén ecsetszerű, bojtos rész található, amit könnyen elhagynak, ha ott emeljük meg őket. Érzékszerveik fejlettek, hallásuk kitűnő és a sötétben is jól látnak.

Életmód: A természetben családi közösségekben (1 hím, néhány nőstény és a kölykök), valamint a családokat összefoglaló kolóniákban élnek.  Társas állatok, de ha nem szeretnénk szaporulatot tarthatunk 2 lányt vagy 2 fiút is.

Átlagéletkoruk a vadonban mindössze 1-2 év, fogságban tartott egyedek élettartama általában 4-6 év.

Reggel és kora este a legaktívabbak, este többnyire alszanak. A vadon élő deguk tápláléka nagyrészt különféle levelekből, füvekből, virágokból, gyökerekből és fakéregből áll.

Szaporodás: A fiatalok négy-öt hónapos korukban már szaporodóképesek. A vemhesség ideje 70-90 nap, egy alomban 2-8 kölyök születhet. A kicsik fejletten, szőrösen, nyitott szemmel jönnek a világra.

Degu, mint házi kedvenc: Emeletes, patkányok/mókusok/csincsillák számára készült ketrecekben tartsuk őket. Nagyon energikus kisállatok, egy megfelelő méretű (min.25 cm átmérőjű) futókerék mindenképpen legyen a ketrecükben. Rendszeresen engedjük ki őket a lakásban futkosni, így könnyebben megy majd az ismerkedés is J De vigyázzunk, hogy az elektromos vezetékeket és a szobanövényeket ne rághassák meg!

A melegre, mint minden rágcsáló nagyon érzékenyek, könnyen hőgutát kaphatnak. Nyáron különösen figyeljünk rájuk: ne hagyjuk napon a ketrecüket, sötétítsünk be a szobában vagy hűvösebb légterű, légkondicionált helyiségbe helyezzük el őket. Jó megoldás lehet még a lehűtött homokfürdő, csempe vagy a ketrec mellett elhelyezett jégakku/lefagyasztott vizes palack. Ne fürdessük őket vízben!

A hobbiállatként tartott deguknak magas rosttartalmú, kifejezetten számukra vagy esetleg csincsillák számára készített eledelt adjunk. A táp mellett mindig legyen széna és friss víz is. A napi széna-adag mellé változatosságként kaphatnak szárított gyógynövénykeverékeket is.

Figyeljünk arra, hogy gyakorlatilag nagyon könnyen cukorbetegek lesznek, így gyümölcsöt, répát soha vagy csak mértékkel, nasiként kapjanak. Az olajos magoktól pedig könnyen elhíznak. Kereskedésekben sok helyen kaphatunk kifejezetten deguk számára összeállított snack-eket, lehetőség szerint inkább ezekkel kedveskedjünk nekik.

Fogaik állandó növésben vannak, ezért nagyon fontos, hogy koptassák őket. Célszerű famászókákat, faágakat és különféle fogkoptatókat, préselt széna vagy gyógynövény rudakat, szépiát és egyéb tárgyakat berakni nekik erre a célra. Lehetőleg műanyag berendezést ne használjunk, mert hamar szétrágják. Rágófának kitűnő: mogyoró, alma, körte, fűz, nyír, nyár vékony ágai.

Érdeklődő, kíváncsi és bátor kisállatok, így könnyen szelídülnek. De ne erőltessük rájuk magunkat, ők tegyék meg az első lépéseket az ismerkedésben, különben könnyen harapással végződhet a barátkozás! Ne kergessük, ne vegyük ki őket erőszakkal a ketrecből, attól csak bizalmatlanok és félősek lesznek. Jó módszer, ha benyújtjuk a kezünket a ketrecbe, hogy szagolgassák-rágcsálják, mászkáljanak rajta, ismerkedjenek velünk, akár adhatunk is nekik kézből pár falat tápot vagy egy kis nasit.

Legyünk türelmesek 🙂

/Összeállította: Zombor Kata/

Hogyan bírd több folyadék felvételre cicádat?

Kutyák és macskák körében is előfordulnak alsó húgyúti megbetegedések, melyeknél legtöbb esetben jótékony a minél több folyadék felvétele.

Cicák esetén ezt nehéz elérni, mert alapvetően keveset isznak. 

Hólyaggyulladás esetén viszont, legyen az steril FIC vagy ritkább bakteriális, nagyon hasznos a bőséges folyadék felvétele.

Az ekkor javasolt rendszeres intravénás infúziózás mellett be lehet vetni különféle trükköket, amelyek segítségével több folyadék felvételére inspirálhatjuk cicánkat.

  • Kísérletezzünk az itatásra használatos tálkák méreteivel és anyagával. Egyes egyedek a műanyag, míg mások a porelán vagy üveg tálkákból isznak szívesebben. A méret sem lehet lényeg számukra. Próbáljuk ki a nagyobb és kisebb tányérkákat egyaránt is.
  • A lakásban több, különböző helyre helyezzünk el itató edényeket.
  • A víz ízesítésére is tehetünk egy próbát. Cseppentsük egy kis konzerv levet, hús levet, vagy pár ml tejet az itatós edénykéjébe. (Feltéve, ha nem okoz a cicánknál hasmenést a rendes tej)
  • Vannak cicák, akik az állottabb, több napos vizet fogyasztják szívesebben, míg mások a friss vizet. Utóbbi esetben tanácsos naponta többször kimosni a tálkát és kicserélni a vizet.
  • Használjunk csobogókat. Több cica sokkal több folyadékot vesz fel ilyen formában, mint álló vizes tálkákból. Másik hasonló, bár extrémebb megoldás a csepegő csap beállítása.
  • A táplálékot illetően az alsó hugyúti megbetegedések esetén a nedves eleségek etetése jótékonyabb hatású, mint a száraz. Sajnos a mérlegnek két oldala van, hiszen a fogazatnak viszont a száraz eleség kedvezőbb. Ha cicánk jobban kedveli a száraz tápot, és egyúttal olyan alsó hugyúti betegsége van, melyre a több folyadék felvétel a javasolt, mindenképp nedvesítve kapja meg száraz eleségét.

A cicák lelkivilágát olykor nehéz kiismerni.

Néha igazán extrém dolgokért rajonganak, és számunkra érthetetlen, rejtett dolgok okoznak stresszt, frusztrációt számukra, amik rosszabb esetben meg is betegíthetik.

Minden egyed más és más, így gazdiknak kell figyelni az apró részletekre és jelekre.

 

Írta: dr. Rózsa- Kovács Gabriella