Archives

Bélelzáródás

Életet veszélyeztető betegség, ami kutyákban és macskákban egyaránt előforduló, gyakori probléma. A pontos diagnózis felállításához a legtöbb esetben kiegészítő vizsgálatok szükségesek (ultrahang, röntgen, kontrasztos röntgen), és szinte minden esetben műtéti beavatkozást igényel, amit hosszabb lábadozás követ. 

A problémáról kicsit bővebben:

A bélelzáródás különféle formáit különböztetjük meg, annak függvényében, hogy mi okozza az elakadást: 

1., Mechanikus ileus

  • Ezt leggyakrabban idegen tárgyak lenyelése okozza, amennyiben azok/az elzárják a bél üregét.

Legtöbbször olyan tárgyak idézik elő, melyeknek mérete eléri a bél átmérőjét vagy valamiért a felületük a bél nyálkahártyáját (ez a bél belső felülete) irritálja, és a bélfal autómatikusan görcsösen rájuk feszül.

Alapvetően a bélrendszerbe kerülő idegen tárgyakat 3 csoportba soroljuk:

  1. Tömör tárgyak (pl. kavics, barackmag, stb.)
  2. Üreges idegentestek (pl. gumicső)
  3. Lineáris idegentestek (pl. zsineg, textília darab, megrágott szőnyegdarab, szalámivég, stb.)

 

  • Másik esetben okozhatja egy a bélfalból kiinduló kórfolyamat, ez akár daganat is lehet, ami elzárja a bél üregét. 

 

  • Előfordulhat az is, hogy a bélen kívül van olyan akadály, ami összenyomja a belet a hasüregben, vagy összenövések alakultak ki (korábbi műtét vagy születési rendellenesség következtében)

 

2., Funkcionális ileus

Ilyenkor a bél mozgása csökken vagy teljesen le is állhat.

Súlyos bélgyulladásnál előforduló kórkép, illetve hasnyálmirigy gyulladáshoz( Hasnyálmirigy gyulladás (kutya, cica) )társultan is megfigyelhető.

 

A bélelzáródás tünetei: 

Jellemző tünetek teljes bélelzáródás esetén:

  • hányás, mely annál súlyosabb, minél közelebbi az elzáródás a gyomorhoz
  • bélsárürítés elmaradása
  • gyakori az étvágytalanság
  • hasi fájdalom
  • hasi görcs
  • gázos belek
  • romló általános állapot
  • levertség.

Ha nem teljes az elzáródás, részlegesen elzáródott bél esetén ezek a tünetek hol megjelennek, hol elmúlnak.

  • egyszer hasmenés van, egyszer semmi
  • néha hányogat, néha nem

Ha a bélfal perforálódik (kilyukad), akkor hirtelen állapotromlás következik be. Magas láz, rendkívüli hasi fájdalom, hányás alakul ki.

 

A lineáris testek lenyelése esetén akár fel is fűződhetnek bizonyos bélszakaszok, azokban különböző mélységű sérüléseket okozva. Ezért a kedvencünk végbélnyílásán kilógó pl. fonaldarabot sose próbáljuk meg kihúzni, mert ezzel csak nagyobb bajt okozunk!

 

Diagnózis felállítása: 

A diagnózis pontos felállításához fontos a kórelőzmény pontos ismerete, bélelzáródás gyanújakor minden esetben szükség van alapos fizikális vizsgálatra és RTG felvételre.

  • Bizonyos esetekben szükséges lehet kontrasztanyagot etetni az állattal és megismételni a röntgenfelvételeket. A kontrasztanyag segít rámutatni melyik bélszakaszban van az elzáródás
  • Talán a legritkább eset, de előfordul, hogy kitapintható a lenyelt idegen test
  • A vizsgálat során fontos lehet az ultrahangos vizsgálat is, melynek során megfigyelhetjük az elakadás bélben okozott következményeit 
  • Laborvizsgálat során, a kapott értékekből megtudhatjuk, hogy mennyire előrehaladott kedvencünk állapota, és milyen terápia szükséges akár már a műtét előtt
  • Előfordulhat, hogy minden vizsgálatot elvégzünk, de még akkor sem vagyunk biztosak a diagnózisban. Ilyen esetekben egy ún. diagnosztikai laparotómiát végzünk, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy műtét keretén belül megnyitjuk az állat hasüregét és megnézzük pontosan hol, mi a gond

 

Kezelés:

A legfontosabb, hogy nem szabad késlekedni a műtéti beavatkozással! Á

Általában már műtét előtt megkezdődik az infúziós terápia, ami helyre állítja a folyadékháztartást, és természetesen a megfelelő antibiotikumos kezelés is fontos része a gyógykezelésnek.

A kórjóslat nagyon eltérő lehet!

Minél hamarabb kerül sor Kedvencünk megfelelő műtéti ellátására, annál jobbak az esélyek a felépülésre!

A műtétet követően további infúziós terápiára, antibiotikumra, fájdalomcsillapításra van szükség. A gyógykezeés alatti/ utáni etetéssel kapcsolatban pedig szigorúan be kell tartanunk állatorvosunk utasításait!

A legsúlyosabb eset, amikor a bélfal elhal és akár már béltartalom is kijutott a hasüregbe…

 

Tehát összességében a legfontosabb, hogy ha gyanú van arra, hogy állatunk valamilyen idegen testet lenyelt, vagy a fent említett tünetek jelentkeznek nála, haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz!

 

Karácsonyi veszélyforrások

avagy mit ne egyen kedvencünk az ünnepek alatt… és máskor se! 

Az ünnepek környékén kedvenceink sok veszélynek vannak kitéve mind a konyhában mind az előkészületek során.

Az alábbiakban felsorolunk néhány, egészségüket veszélyeztető tényezőt:

ÉTELEK:

A karácsonyi vacsora készítése közben és elfogyasztása után gyakran csurran- cseppen néhány falat négylábúink számára is. 

Ha a maradékot a kutyák, cicák eszik meg, feltétlenül figyelni kell arra, hogy véletlen se adjunk nekik romlott ételt, hiszen ezek náluk is gyomorrontáshoz, bélgyulladáshoz vezethetnek.

A maradékok etetése egyébként is gyakran kiválthat hányást, hasmenést.

Fontos tényező még, hogy ne tartalmazzon csontot, mert a hiedelmekkel ellentétben, a csont nem kutyának való, súlyos nyelőcsősérülést és bélelzáródást okozhat. Egy rosszul megrágott csont akár át is lyukaszthatja a belek falát, ami fájdalmas és nem mellesleg azonnali állatorvosi beavatkozást igényel! 

A zsíros ételek adása hasnyálmirigygyulladáshoz vezethet, ami életveszélyes állapotot eredményezhet.

Tünetek: hasmenés, hányás, láz, súlyos hasi fájdalom

Gyakran előfordul, hogy az ünnepek alatt kissé mértéktelenné válnak a karácsonyi reggelik, ebédek és vacsorák véget nem érő sokasága, sőt szinte végtelen folyamata. Ennek kapcsán kedvenceinkről is elmondhatjuk, hogy ebben az időszakban az esetleges túletetés a gyomor megterhelése, hányást, hasmenést idézhet elő. 

Néhány konkrétum: 

Hal: gyakoriak a halszálka elakadások torokban, nyelőcsőben, vagy akár még mélyebben is. 

Kocsonya: a kocsonya csontok pár napon belül igen súlyos bélelzáródást okozhatnak, még akkor is ha az állat megrágja őket. Sok esetben azonban meg sem rágják és a kisebb kocsonya csontokat egyben nyelik le. Ennek következtében akár már a nyelőcsőben is eltömődhet vagy a belekben is elakadhat, vagy a gyomorban is összeállhat… Következménye halálos kimenetelű is lehet! 

Ételekbn felejtett hústűket, fogpiszkálókat ki sem fejteném…  

 

SÜTEMÉNYEK, ÉDESSÉGEK, EGYEBEK

Kedvenceink számára mérgező étel a csokoládé, ami teobromin tartalma miatt májkárosító hatású.

A kakaó stimulálja az idegrendszert és a szívet, tehát a magas kakaótartalmú, étcsokik a legleglegelkerülendők. Persze mást se kapjon! 

Tünetek: túlmozgás, hányás, hasmenés, megnövekedett pulzuszsám, rohamok, remegés, vagy halál! 

A mesterséges édesítőszerek, mint például a xillit (xylitol-nyírfacukor), melyek egyre gyakrabban használt szerek az alternatív étkezésekben, már kis mennyiségben halált okozhatnak (sokan nem tudják, hogy a rágógumik is tartalmazzák, már pár szem elfogyasztása halálos lehet). Hirtelen vérnyomáscsökkenést okozhat.

Tünetek: hányás, levertség, koordináció hiánya, rohamok

Szaloncukor, csoki csomagolás:

Mondani sem kell, hogy a csomagolás általában nem emészthető, lenyelése bélelzáródást okozhat. Plusz, szaloncukor felfüggesztő drót, szintén nem emészthető, lenyelve elég sok problémát okozhat. 

 

A kávé koffeintartalma szintén mérgező. Vigyázzunk, hogy kedvencünk nehogy hozzáférhessen az alkoholtartalmú italokhoz. 

A szőlő (és ugyanígy a mazsola) elfogyasztása súlyos vesekárosodást okozhat.

A hagyma és hagyma tartalmú ételek fogyasztása a vörösvértestek károsodását (haemolitikus anaemiát) okozhatja.

Az avokádó és a makadámdió szintén egészségkárosító hatásúak…

 A lényeg, hogy igyekezzünk kerülni a fent említett dolgokat, ügyeljünk kedvencünk egészségére az ünnepek alatt épúgy, mint az év összes többi napján! 

 

Boldog, békés ünnepeket kívánunk! 

 

Amennyiben állatorvosi ellátásra van szükségük, az alábbi nyitvatartás szerint várjuk Pácienseinket az Ünnepek alatt:

Ünnepi nyitvatartás

 

Hogyan vegyük észre, hogy a nyuszink beteg?

Mint minden kisállat, időnként sajnos a nyuszik is megbetegedhetnek. Fontos, hogy felismerjük a jeleket, így, ha baj van időben állatorvoshoz fordulhassunk!

Az étvágytalanság, a bágyadtság, a bélsár ürítés elmaradása, hasmenés, puffadás, fogcsikorgatás, görcsök, nyálzás, könnyezés, szem és fül dörzsölés/vakarása, ferde fejtartás, mozgás-koordinációs problémák, mind-mind komoly betegségek tünetei lehetnek, amikkel minél hamarabb nyulakhoz értő, egzotikus szakállatorvoshoz kell fordulni!

 

A következőkben a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat a gyakoribb tünetetek és betegségek közül.

Fogproblémák

Egyre több nyuszinál fordul elő fogprobléma és ennek következményeként bélrendszeri problémák. Sok esetben a helytelen takarmányozás okozza, de sajnos anatómiai rendellenesség, rossz genetika is állhat a háttérben.

  • A nyuszik fogai nyitott gyökerűek, folyamatosan nőnek, ezért koptatniuk kell őket.
  • Ha ez a koptatás valamilyen okból kifolyólag nem sikerül, akkor az komoly problémát, evési nehézséget, fájdalmat okoz, de akár az evést is gátolhatja.
  • A nyuszinak a normális bélműködéshez és a megfelelő fogkoptatáshoz nagy mennyiségű, jó minőségű, pormentes szénára van szükségük.

A rossz minőségű vagy nem megfelelő összetételű tápok is károsak lehetnek. Lehetőség szerint pelletált, egyforma kinézetű és magas rosttartalmú, gabonamenetes tápot adjuk kedvencünknek, de főleg sok-sok szénát! A magvas, színes, gyümölcsös, különböző formájú tápokban a nyuszi hajlamos válogatni, ami egyoldalúvá teszi a táplálkozást, de helytelen kopást is okozhatnak. A szénázás és a táp rágcsálása eltérő „rágási technikával” történik. A tápszemeket csak harapják, nem végeznek őrlő, fogkoptató mozgást, mint a hosszú szénaszálák rágásánál, ezért a csak vagy főleg tápot fogyasztó nyuszik hajlamosabbak a fogproblémákra (hátsó fogak túlnövése), és ebből kifolyólag az emésztési problémákra, elhízásra is.

  • A fogprobléma jelei lehetnek többek között: étvágycsökkenés, nyálzás, arcduzzadás, fogyás, könnyezés.

 

Emésztőrendszeri problémák

A nyusziknál gyakoriak az különböző emésztőrendszeri problémák, melyek sok esetben szintén a helytelen takarmányozás miatt alakulnak ki, de okozhatja bakteriális fertőzés, parazita, vagy fogprobléma is, de más betegség tüneteiként is megjelenhet.

  • Ha a nyuszi nem eszik, megy a hasa vagy nem kakil, akkor minél hamarabb keressünk fel egzotikus állatorvost, mert ezek a kisállatok nagyon érzékenyek főleg a bélrendszerrel kapcsolatos problémákra, akár el is pusztulhatnak!

 

Hasmenés esetén adhatunk nyusziknak való probiotikumot (Fibreplex paszta, Bio Lapis), és kerüljük a nedves zöldeleség/gyümölcs etetését.

  • Tartós, másnapra múlni nem akaró hasmenés azonban, főleg, ha mellette új tünetek jellenek meg, mint pl. bágyadtság, étvágytalanság, puffadás, mindenképp állatorvosi kezelést igényel.

 

A másik gyakori probléma a bélsárpangás, bélelzáródás vagy bélleállás. Ha a nyuszi bélmozgása leáll, esetleg a bél el is záródik (betegség, túl sok lenyelt szőr, stressz, helytelen etetés) miatt, akkor nagyon nehezen áll vissza a normál bélműködés és szintén életveszélyes.

  • Jelei: apróbb, kevesebb bélsár/egyáltalán nincs bélsár, étvágycsökkenés/étvágytalanság, felpuffadt has, bágyadtság, rossz közérzet.
  • A megelőzésben segíthet a megfelelő értrend, a sok-sok széna, és a nyuszi bundájának rendszeres fésülés, hogy minél kevesebb szőrt nyeljen le és szőroldó paszta adagolása, ami a lenyelt szőr „megemésztését” segíti.

 

Fülrühösség

A fülrühösséget a nyulak hallójáratában élősködő apró atkák okozzák. Túlzott fülzsír-termelést váltanak ki, emiatt a nyulak rázzák a fejüket, vakarják a fülüket, így a fül körül ki is sebesedhet. Elsősorban a lógófülű fajták érintettek.

A kórokozó egy nagyon kis méretű atka (Psoroptes cuniculi), mely megtelepedhet az almon, a ketrec rácsain, az etetőn, az itatón, onnan átkerül a nyulakra, s testi érintkezés útján a beteg állatok megfertőzhetik az egészségeseket is. Az atkák mindkét fülkagyló belső részén megtelepednek, s mintegy 10–18 napos lappangási időszak után kialakul a betegség, melynek van egy könnyebb és egy súlyosabb lefolyású változata.

  • A fülkagylók bőrén kisebb, piros duzzanatok jelennek meg, melyek 2-3 nap múlva fehéressárga váladékkal teli hólyagokká alakulnak át, s esetleg össze is olvadhatnak. Majd egy-két napon belül a hólyagok kifakadnak, a váladék kifolyik, majd besűrűsödik, és sárgás színű pörkök jelennek meg azokon a helyeken, ahová a váladék kifolyt. Míg a hólyagok helyén pirosas, nedvedző sebek alakulnak ki.
  • Amennyiben az érintett területet nem kezelik a fül elfertőződik és begyullad.
  • A fertőzött állatokat különítsük el, és a ketrecüket pedig fertőtlenítsük.
  • A nyuszit külsőleg kezelni szükségek parazitairtó szerrel/spot-onnal, ezen felül a fülét is tisztítani, fertőtleníteni és parazita irtani kell megfelelő fülcseppel, fülgéllel és a kezeléseket pár hetente meg kell ismételni. Mindenképpen keressük fel az állatorvost!

 

Tályogok

Gyakran jelennek meg tályogok a nyusziknál. Ezek gennyel telt duzzanatok, amik bakteriális fertőzés következtében alakulnak ki. Antibiotikumos kezelés, rendszeres átmosás, esetleg műtét segíthet a gyógyulásban, de sajnos nem ritka, hogy a tályog kiújul. A pofán kialakuló tályog sok esetben szintén fogproblémával függ össze.

 

 

Talpfekély

Talpfekély akkor alakul ki, ha folyamatosan nyomás nehezedik a talp bőrére. A nyúl talpán általában középtájon kikopik a szőr, kipirosodik, kisebesedik-hegesedik a bőr.

  • Több tényező is okozhatja pl. a túlsúly, kemény vagy rácsos felületen való tartás, de egyes fajtáknál (rex törpenyúl) örökletes hajlam is közrejátszik.
  • A nyuszit ne csak kemény felületen tartsuk, szórjunk a ketrec aljára egy vékony réteg szénát/szalmát/forgácsot, vagy behelyezhetünk kender vagy más természetes anyagból készült szőnyeget.
  • A nyuszi WC-ben a kemény pellet-alomra is szórhatunk egy vékony réteg puhább almot, főleg, ha a nyuszink sokat ücsörög a WC-ben.
  • Az almot rendszeresen, legalább hetente cserélni kell, így megelőzhető az elfertőződés.
  • Ügyeljünk a nyuszink testsúlyára!
  • Rendszeresen ellenőrizzük a mancsokat, vágjuk a karmokat.

Enyhébb esetben elég lehet a kipirult részt Betadine-os oldattal tisztogatni, vagy fertőtlenítő és hámositó kenőccsel kenegetni. De súlyosabb esetben szükséges lehet ezek mellett antibiotikum ill. fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő szedésére is, ezért mindenképpen mutassuk meg állatorvosunknak!

 

Szem

Előfordul, hogy a nyulak egyik vagy mindkét szeme folyamatosan könnyezik. A pofa alatti szőr gyakran gubancossá válik, kihullik, a bőr kipirulhat. Néha okozhatja a könnycsatorna elzáródása, mely leggyakrabban akkor fordul elő, amikor a fogak gyökerei abnormálisan nőnek, de okozhatja sérülés vagy apró szemcsék szembekerülése, de lehet örökletes is. A váladékozó szem hátterében állhat allergiás megbetegedés, de természetesen lehet valamilyen bakteriális fertőzés tünete is mint pl. a pasteurellózis.

 

Myxomatózis, nyúl-szifilisz

A fülön, a szemek és a nemi szervek környékén megjelenő csomók, hólyagok a myxomatózis vagy a nyúl-szifilisz tünetei is lehetnek. Az előbbi egy vírusos fertőzés, amit elsősorban vérszívók (szúnyogok, bolhák) terjesztenek, de direkt kontaktussal is terjedhet a nyulak között.

  • A duzzanatok mellett kötőhártya gyulladás, vakság, láz, bágyadtság, étvágytalanság és másodlagos fertőzések is előfordulhatnak.
  • A fertőzött állat általában elpusztul.
  • Megelőzés szempontjából fontos a védőoltás és a vérszívó élősködők távoltartása.
  • A myxmatózis ellen fél évente (Pestorin) ill évente (Nobivac Myxo-RHD) ismétlendő oltásokkal védekezhetünk.

Az utóbbi betegség, a nyúlszifilisz egy bakteriális megbetegedés, amit a Treponema cuniculi okoz.

  • Az egész világon elterjedt, és mindenfajta nyulat megfertőz, így a kedvtelésből tartott törpe nyulat is.
  • A felnőtt példányok között a párzás során, a fertőzött anyáról a kisnyulakra pedig tejjel terjedhet.
  • Lappangási ideje 3-16 hét, de hosszabb időn át is rejtve maradhat.
  • Antibiotikumos kezelést igényel.

 

Fej oldaltartás

A fej oldaltartása és egyensúlyzavar többféle betegség tünetei is lehetnek, mint például fülgyulladás vagy az Encephalitozoon cuniculi.

  • Az utóbbi betegséget egy egysejtű parazita okozza (Encephalitozoon cuniculi), amelyik a nyulak idegrendszerében telepszik meg és komoly betegséget, akár az állat pusztulását is okozhatja.
  • Az idegrendszer mellett a vesét és a szem belső struktúráját is károsíthatja.
  • A kórokozó vizelettel vagy anyáról kölyökre terjed.
  • Bizonyos vizsgálatokkal ki lehet mutatni, hogy a nyuszi átesett-e a fertőzésen, illetve meg lehet állapítani, hogy üríti-e az élősködőt.
  • A beteg nyuszik főleg idegrendszeri tüneteket mutatnak: hirtelen kialakuló ferde fejtartás, hátsó testfél bénulás, mozgáskoordinációs zavarok, körbe-körbe járás, hevesen mozgó szemgolyó.
  • A nyulak körülbelül 80% tünetmentes hordozó.
  • Gyógyszeres kezeléssel és immunerősítőkkel fertőzés kezelhető, csökkenthetőek a tünetek, bár súlyos esetben nem biztos, hogy az állat reagál a kezelésre.
  • Sajnos a fertőzött állatok meggyógyulni már nem fognak, de tünetmentesen élhetnek.

 

Hőguta

Nyáron a nyuszik nagyon könnyen túlhevülnek, ami hőgutához vezethet.

  • Ha azt tapasztaljuk, hogy liheg, dülöngél, remeg, bágyadt, étvágytalan, akkor vigyük nyugodt, hűvös helyre, helyezzük a nyuszit nedves rongyra és törölgessük a fülét, kezdjük el lehűteni a testét és minél hamarabb vigyük állatorvoshoz!
  • A meleg napokon fokozottan figyeljünk a nyuszikra!

Számos különböző trükkel megelőzhetjük a bajt pl. csempét, vizes palackot teszünk be a ketrecbe, amivel a nyuszi hűtheti magát.

Kennelköhögés

A kennel köhögés a kutyák rendkívül ragályos légcső- és hörgőgyulladása, amely jellemzően csoportban tartott, kutyatársaságba járó kedvenceket érint.

 

Ez egy összefoglaló elnevezés, bár a betegségnek számos fertőző oka lehet, a tünetek jellemzően megegyeznek:

  • a kutya rendszerint láztalan (vay enyhén lázas)
  • élénk
  • eszik-iszik (étvágyvesztés előfordulhat)
  • azonban erősen köhög (a köhögés lehet száraz vagy nedves “produktív”)
  • öklendezik, “krákog”

A görcsös köhögéssel járó betegség általában néhány hét alatt gyógyul, azonban a betegség lefolyása megfelelő gyógykezeléssel gyorsítható, a tünetek (főképp a kínzó köhögés) enyhíthetők.

Esetenként szövődményként:

  • ritkán tüdőgyulladás
  • másodlagos fertőzések okán gennyes orrfolyás, kötőhártya-gyulladás is jelentkezhet

 

ilyenkor általában a kutya már bágyadt, lázas, étvágytalan is lehet.

Kölykök vagy idős kutyák, illetve más betegségekben is szenvedő kutyák esetében a szövődmények akár végzetes kimenetelűek lehetnek!

 

Mi okozza a betegséget?

Számos kórokozó együttes hatására kialakuló felső légúti megbetegedés

A fertőzés a levegő útján köhögéssel és tüsszögéssel, valamint közvetlen „orr az orrhoz” érintkezéssel kutyáról kutyára terjed.(A gyógyult kutyák is hónapokon át üríthetik a kórokozókat, tovább fertőzve ezzel az egészséges társaikat.)

 

Kezelési lehetőségek

A betegség néhány héten belül magától elmúlik, azonban köhögéscsillapítókkal/ hurutoldókkal, immunerősítőkkel, vitaminokkal, esetleg antibiotikummal a betegség lefolyása gyorsítható, a kínzó tünetek enyhíthetőek.

Fontos a beteg állatok pihentetése, pépes eleség etetése, illetve a kutyatársakkal való találkozások korlátozása, hiszen fertőző betegségről van szó!

Összeségében elmondható, hogy ezt a betegséget is jobb megelőzni, mint kezeltetni!

Nem múló tünetek, másodlagos fertőződés esetén mindenképpen forduljanak állatorvoshoz!

 

Megelőzés

Vakcinával történő immunizálás

Létezik a kombinált oltáson túl, speciális, orrba cseppentős, kennel köhögés elleni vakcina. Ez az ún. Bordetella bronchiseptica elleni védelmet biztosítja, ami egy a légutakban élő baktérium, és szerepe van a betegség kialakulásában!

A kennel köhögés elleni: “KC” vakcinát kérje állatorvosától!

 

Endokrinológia

Cukorbetegség- Diabetes mellitus

Kutyák leggyakoribb endokrin betegsége. A macskák körében sporadikus, de számukfolyamatosan emelkedik.

Főbb tünetek:

  • A betegség vezető tünetei a túl sok vízfogyasztás és a fokozott vizeletürítés (polydipsia/polyuria).

Ezen tünetek több betegségre is utalhatnak (pl. veseelégtelenség, gennyes méhgyulladás, Cushing-kór), emiatt a pontos diagnózis felállításához vérlabor, esetenként kiegészítő képalkotó vizsgálatok szükségesek.

  • Cukorbetegségre utalhat az emelkedett étvágy melletti testtömeg csökkenés is.

Esetleges szövődmények:

A kezeletlen cukorbetegség esetében számos szövődmény alakulhat ki, ezért nagyon fontos a mihamarabbi diagnózis felállítása és a kezelés megkezdése!

Heveny szövődménye lehet pl. a hasnyálmirigy gyulladás, idült vagy enyhébb szövődménye pl. az EPI (Exocrin Pancreas Insufficiency), cataracta, különböző fertőzések.

Kezelés:

A kezelés megkezdésekor mindaddig kórházban tartjuk az állatokat, amíg be nem tudjuk állítani a vércukrukat inzulin segítségével. Ilyenkor legalább 2 óránként monitorozzuk őket.

Az optimális vércukorszint cukorbeteg állatoknál 4-9mmol/l, mely beállításában az inzulin mellett jelentős szerepe van a megfelelő etetésnek (diabetic tápok) is.

A gazdi otthoni teendői:

  • A napi vízfogyasztásról napló vezetése.
  • Az inzulint naponta 2x bőr alá szúrni, lehetőség szerint közvetlenül az etetés után.
  • Az etetés napi 4 részletben javasolt, ezzel megelőzhetjük a vércukorszint túlzott csökkenését.

Hypoglycaemia (<2,5mmol/l) tünetei lehetnek: izgatottság, gyengeség, összeesés, görcsös állapot, coma. Ilyenkor javasolt a szájukba mézet kenni és minél hamarabb extra adag
eleséggel megetetni őket, illetve ha 15 percen belül nincs javulás, a legközelebbi ügyeletet felkeresni!

Inzulinrezisztenciáról beszélünk akkor, amikor 1,5NE/ttkg inzulin is hatástalan.

Ennek okai lehetnek pl. a diabetogen gyógyszerek, ivaros szuka-progeszteron termelés, petefészek ciszta, más hormonális betegségek (pl. Cushing-kór, hypothyerosis-kutya, hyperthyreosis-macska), különböző fertőzések, hasnyálmirigy gyulladás, hasnyálmirigy daganatok, súlyos elhízás és veseelégtelenség is.

Cushing-kór – Hypercortisolismus

 

Kutyák körében a második leggyakoribb endokrin betegség, macskáknál ritka.

Általában középkorú/ idős állatoknál fordul elő. A prediszponált kutyafajták közé tartozik az uszkár, tacskó, vizsla, beagle, boxer és a terrierek.

Főbb tünetek:

Leggyakoribb klinikai tünetei:

  • fokozott vízivás és vizeletürítés
  •  megnövekedett étvágy
  • gyengeség
  •  lógó has
  • elvékonyodott bőr
  • szőrhullás
  • hyperpigmentáció

Típus:

  1. Centrális, központi idegrendszeri forma az esetek 80-85%-ában (hypophysis hyperplasia vagy adenoma)
  2. Perifériás, mellékvese eredetű forma az esetek 15-20%-ában (mellékvese kéreg adenoma vagy carcinoma)
  3. Nagyon ritkán a két forma egyszerre fordul elő
  4. illetve vannak olyan kivételes esetek, amikor ectopiás ACTH-termelés jelentkezik (pl. máj, pancreas vagy neuroendokrin tumorok). Iatrogén forma alakulhat ki tartós glükokortikoid terápia esetén.

Diagnózis, kezelés: 

A pontos diagnózis felállításához különböző laborvizsgálatok (LDDS teszt, ACTH stimulációs teszt, HDDS teszt, vizelet kortizol/kreatinin arány) és kiegészítő képalkotó
vizsgálatok (UH/RTG/CT/MRI) állnak rendelkezésünkre.

 

Terápiája lehet:

  • műtéti (a daganatos mellékvese eltávolítása/az agyalapi mirigy eltávolítása)

vagy

  • gyógyszeres (trilosztán)

A  daganatos mellékvese eltávolítása után a kutyákat 6-8hetes szteroid kúrán kell tartani, melynek dózisát fokozatosan csökkenteni kell.

Az agyalapi mirigy eltávolítása esetén az állat élete végéig szubtitúciós terápiát igényel (tiroxin+prednisolon).
Amennyiben kezeletlenül marad, úgy szövődmények léphetnek fel, pl. cukorbetegség, hasnyálmirigy gyulladás, hypertonia, thromboembolia. A kórjóslat függ a szövődményektől,
az esetleges áttétek meglététől, illetve az idegrendszeri tünetek fennállásától.

Pajzsmirigy alulműködés-Hypothyreosis

Kutyák körében gyakori hormonális betegség.

Típusok:

Beszélhetünk szerzett primer hypothyreosisról, mely általában középkorú/idősebb kutyákban alakul ki. Prediszponált fajták közé tartozik a golden retriever, beagle és doberman pincher.

A veleszületett forma esetén az állatok már néhány hetes/hónapos kortól produkálják a tüneteket (főbb kiváltó okai a jódhiány, dyshormonogenesis).

 

Tünetek:

Legjellemzőbb klinikai tünetei:

  • a gyengeség
  • csökkent aktivitás
  • normál étvágy melletti testtömeg növekedés
  • sokszor okoz bőrpanaszokat, pl. szimmetrikus vagy generalizált alopecia, hyperpigmentáció, hyperkeratosis, pyoderma, myxoedema
  • járhat pulzusszám csökkenéssel
  • ivarzás elmaradásával
  • fertilitási zavarokkal
  • különböző szemtünetekkel
  • ritkán idegrendszeri tünetekkel

A veleszületett formánál:

  • esetenként tapasztalható növekedésben való elmaradás
  • aránytalan törpeség
  • elmaradott szellemi fejlődés
  • golyva
  • valamint előfordulhat, hogy fellépnek különböző idegrendszeri, bőrgyógyászati és szaporodásbiológiai
    problémák

Kezelés:

A hypothyreosis terápiája az élethosszig tartó hormonpótlás.

A hormon szedés megkezdése után legkésőbb 1 hónappal javasolt TT4 hormon kontrollja.

Amennyiben a hormonszint normál tartományban van, a klinikai tünetek javulnak és az ezt követő 1 hónapos kontrollnál is fiziológiás tartományban van a TT4 szint, úgy tünetmentesség esetén elegendő évente 3 alkalommal kontrollálni az értéket.

A gyógyszert lehetőség szerint étkezés előtt 1 órával adjuk be.

A kontroll vérvételeket a gyógyszer beadása után 4-6 órával javasolt elvégezni.

Pajzsmirigy túlműködés-Hyperthyreosis

Pajzsmirigy hormonok autonóm szekréciója (pl. pajzsmirigy adenoma, hyperplasia, carcinoma miatt).

Előfordulás:

Általában középkorú/idős állatok körében alakul ki.

Nőstény házimacskák körében gyakoribb.

Tünetek: 

Az esetek 80%-ában tapintható a nyakon duzzanat, amely légzési és táplálkozási elégtelenséggel is járhat.

Főbb klinikai tünetei:

  • a testsúlycsökkenés fokozott étvágy mellett is
  • továbbá jellemző a hyperaktivitás
  • nyugtalanság
  • agresszió
  • lihegés
  • emelkedett légzésszám
  • ápolatlan szőrzet

Előfordulhat még:

  • hányás
  • hasmenés
  • emelkedett vízfogyasztás
  • fokozott vizeletürítés

Kezelés:

Kezelése lehet:

  • sebészi
  • gyógyszeres

vagy

  • radiofarmakon terápia

A gyógyszeres kezelés akkor javasolt, ha nem daganatos kórkép okozza a túlzott hormontermelést.

Limitált jódbevitel a kezelést képezheti abban az esetben, ha nem daganat okozza, nem megoldható a gyógyszeres kezelés és a sebészi terápia nem kerülhet szóba.
A terápia megkezdése után TT4 szint mérése javasolt 2-3 hetente mindaddig, amíg be nem áll a hormonszint. Amennyiben stabil, úgy elég 3-6 havonta kontrollálni általános vérlaborral
együtt.

 

/Összeállította: dr. Mag Viktória/

BAOS- Brachycephal légúti obstrukciós szindróma

Hazánkban egyre népszerűbbnek számítanak a mopszok, francia-, és angol bulldogok, boston terrierek illetve egyéb “rövidorrú” kutyafajták. Ezek a kutyák azonban sajnos sok egészségügyi problémát hordoznak magukban, megfizetve különleges kinézetükért.

 

Mit értünk ezen? 

A következetlen szelekciós tenyésztés (és sajnos leginkább szaporítás) során a kutyák koponyahossza egyre rövidül, viszont az orr- és szájüregben található lágyszövetek nem rövidülnek ezzel párhuzamosan.

A feltorlódott lágyszövetek elzáródást okozhatnak, így a kutyák légzését nehezítik. Az erőltett légzés fokozott izommunkával jár, ami tovább súlyosbítja a oxigénhiányos állapotot.

Az esetek döntő részében a kutyák orrnyílásai szűkebbek, a lágyszájpadlásuk pedig hosszabb és vastagabb, mint normál koponyaalakulású társaik esetében, ami akadályozza légzésüket.

 

Mikor jelentkezik? 

Leginkább meleg nyári és tavaszi időszakban fordulhatnak elő életet veszélyeztető helyzetek, mikor a kutyák légszomja olyan súlyossá válik, hogy csak azonnali állatorvosi beavatkozás mentheti meg az állat életét.

A stresszhelyzet ( utazás, új környezet, kutyák társasága stb.) illetve a túlzott izgatottság (játék, a tulajdonos jelenléte, séta, stb.) viszont az év bármely szakaszában súlyos heyzetet idézhetnek elő.

 

Mik a tünetek?

  • A légúti tünetek ( izgalom hatására köhögés, fuldoklás, nyugalmi állapotban is történő horkolás, röfögés, hörgés)
  • az esetek nagy részében emésztőszervi tünetekkel is járnak (öklendezés, hányás),
  • illetve súlyos esetben a nehezített légvétel miatt ájulás is előfordulhat

 

Kezelés

A különböző kórképekből álló megbetegedés kezelése

  • konzervatív terápiával ideiglenesen fenntartható ( gyulladáscsökkentők, gyomorvédelem) de,
  • hosszútávú javulást nagyobb eséllyel sebészi beavatkozással érhetünk csak el

 

Az orrnyílások és a lágyszájpadlás plasztikázása elősegíti a légcsere akadálymentesebb végrehajtását. A beavatkozás kiegészíthető lenne a madulák és gégetasakok eltávolításával is, de a plusz sebészi manipuláció legutóbbi kutatások szerint nem jár nagyobb eredményességgel.

Az ún. “rhinoplasztika”, vagyis orrnyílásplasztika során a kutyák orrcimpáján ejtett bemetszésekkel egy kis területet távolítunk el majd pár varrattal egyesítjük a sebszéleket, így tágabb orrnyílásukon keresztül a kutyák könnyebben lélegezhetnek.

A meghosszabbodott és megvastagodott lágyszájpadlást rövidítése és vékonyítása szintén a légzés könnyítését támogatja.

A műtéti beavatkozás után komplikációmentes esetben is kórházi megfigyelésre van szükség legalább egy napig. Az orrcimpákban található varratokat 10-12 nap elteltével eltávolítjuk, addig gallér viselése szükséges.

 

A brachycephal légúti obstrukciós szindróma (röviden BAOS) igen összetett eredetű megbetegedés, a két sebészi eljárással a tüneteket okozó elváltozásoknak csak egy részén javíthatunk. A beavatkozástól teljes mértékű javulást várni nem szabad, de a kutyák életminőségét eddigi eredményeink szerint jelentősen javíthatjuk, sokszor tünetmentes állapot érhető el.

 

/Összeállította: dr. Máthé Tamara/

 

Kutyák- és macskák eleségallergiája

 

Az utóbbi évek egyik leggyakrabban előforduló bőr problémáinak egyike, mely az eleség valamely összetevőjére adott allergiás válaszreakció miatt alakul ki. Általában a táplálékban lévő fehérjék váltják ki a jellemzően viszketegséggel, egyéb bőrtünetekkel, vagy akár külső hallójárat gyulladásával járó tüneteket. Bizonyos esetben gyomor-, bélrendszeri panaszok is előfordulhatnak.

 

  • Kutyák leggyakoribb táplálék allergénjei: csirke, tojás, marha, tej    
  • Macskák leggyakoribb táplálék allergénjei: hal, tej, tojás

 

Kutyák és macskák esetében is előfordulhat, hogy egyes alsóbb kategóriás gyári tápok valamely egyéb összetevői (szénhidrátok, adalékanyagok) okozzák az allergiás bőrbetegség kialakulását.

 

Diagnózis és kezelés

Az eleségallergia egyetlen megbízható diagnosztizálási módja, mely gyógykezelése is egyben, a 6-10 héten át tartott ELIMINÁCIÓS monodiéta betartása. Ellentétben a környezeti allergiával, az eleség allergia megállapításánál NEM MŰKÖDNEK MEGBÍZHATÓAN az állatorvosok rendelkezésére álló vértesztek. Másik lényeges különbség, hogy gyógyszeres kezelésre gyakorlatilag nem, vagy nagyon nagy dózisok alkalmazása esetén reagál. Fontos megjegyezni, hogy allergiára hajlamos egyedek esetén az esetek túlnyomó részében nem csak eleségallergiáról beszélhetünk, hanem környezeti allergiáról is. Ennek során a környezetben lévő anyagok (pollenek, házi poratka) váltják ki a kóros reakciót. A tünetek nagyrészt megegyeznek, de a diagnózis és gyógykezelés eltér.

 

Eliminációs diéta lényege: 6-10 héten át olyan fehérjeforrás biztosítása, melyet az állat még soha életében nem evett.  A tünetek múlása MINIMUM HÁROM HÉT után tapasztalható.

Javasolt fehérje források: bárány, nyúl, őz, kecske, kacsa, hal, pulyka, ló, strucc, vaddisznó.

 

Javasolt gyári tápok:

  • EUKANUBA DERMATOSIS FP: hal, krumpli, száraztáp és konzerv kutyáknak,
    EUKANUBA DERMATOSIS LB: bárány, rizs, konzerv macskáknak,
    EUKANUBA Response Formula

 

  • ROYAL CANIN HYPOALLERGENIC hidrolizált szója, száraztáp kutyák és macskák részére, ROYAL CANIN ANALLERGENIC: hidrolizált toll, száraztáp kutyáknak,
    ROYAL CANIN SENSITIVITY CONTROL: kacsa és kapelin, manióka, száraz/konzerv/tasakos táp kutyáknak és macskáknak. (a csirkés nem megfelelő a diétára!)

 

 

  • HILL’S d/d: kacsás, lazacos, vadhúsos száraz és konzervtáp kutya részére (tojásos nem!) Macska részére csak vadhúsos konzerv.
    HILL’S z/d: ultra allergen free: hidrolizált csirkehús és kukorica száraz és konzerv kutyák részére. Macska részére csak konzerv.
    HILL’S LOW ALLERGEN: csak száraztáp kutya és macska részére
  • TROVET LRD: bárány és rizs kutyáknak száraz és konzerv, macskáknak csak száraztáp. TROVET RRD: nyúl és rizs kutya és macska részére, csak száraztáp.
    TROVET DPD: kacsa és krumpli kutyáknak száraztáp.
    TROVET LPD: bárány és krumpli kutyának száraztáp.
    TROVET VPD: vadhús és krumpli kutyáknak száraztáp.
    TROVET RRT JUTALOMFALAT: nyúl és rizs kutyáknak.

 

 

A diéta szigorú és következetes betartása kulcsfontosságú.

Lényeges, hogy ne adjon kedvencének nasit, olyan rágcsákat, melyek nem hypoallergén összetevőkből állnak, hiszen egyetlen jutalomfalat is befolyásolja a kapott eredményt.

A későbbiekben érdemes úgynevezett provokációs diéta/teszt elvégzése is. Ennek során a diétás eleségen tartott tünetmentes állatnak olyan fehérje forrást kínálunk, melyet akkor kapott, mikor a tüneteket észlelték. Az ekkor jelentkező visszaesés egyértelműen mutatja, hogy mely fehérjeforrásra allergiás kedvence.  A provokációs diétát néhány hét különbséggel több fehérjére ki lehet próbálni, hiszen előfordulhat, hogy egy állat több féle fehérjére allergiás.

 

 

Jelen ismertető állattulajdonosok tájékoztatása céljából készült. Bővebb információért és a részletekért, kérjük forduljon állatorvosához. – Délpesti Állatgyógyászati Központ

Mi a teendőnk, ha kiskutya érkezik a családba?

Mottó: „Ne vásárolj, fogadj örökbe!”

Ha mindenképp fajtatiszta kiskutyát választ társának valaki, a legfontosabb, hogy megbízható tenyésztőtől vásároljon! Fontos, hogy ne támogassuk a szaporítók „munkáját”, akik pár 10 ezer forintért adják el a rendszerint borzalmas körülmények közül származó, sokszor különféle genetikai betegségekkel terhelt kiskutyákat.

Oltási sor:

A kiskutyák:

  • 6 hetes korukban (Parvo vírus elleni)
  • 8 hetes korukban (Parvo vírus, Parainfluenza, Szopornyica, Fertőző májgyulladás + Leptospira elleni)
  • 10 hetesen (Parvo vírus, Parainfluenza, Szopornyica, Fertőző májgyulladás elleni)
  • 12 hetes korukban (Parvo vírus, Parainfluenza, Szopornyica, Fertőző májgyulladás + Leptospira elleni)
  • valamint 14 hetes korukban (Veszettség elleni) kapnak oltásokat

A veszettség oltás beadását megelőzi a kutyus mikrochippel való ellátása, mely általában közvetlen ezen oltás beadása előtt történik.

A kötelező oltási sor beadását követően 5-7 nap múlva már elmehetünk sétálni kedvencünkkel.

  • A veszettség elleni oltást 6 hónap múlva kell ismételni 

A második veszettség elleni oltás előtt 2 héttel érdemes megismételni a kombinált oltást is. Ezen oltásokat követően évente kötelező a veszettség elleni oltást, valamint ajánlott a kombinált oltást is beadatni kutyusunknak, ezzel megkímélve őt több fertőző betegségtől.

Azokat a kutyákat, akik sokat járnak közösségbe (pl. kutya ovi/iskola, panzió) érdemes kennel köhögés elleni vakcinával is ellátni. Ezen fertőzöttséget több kórokozó okozza (Parainfluenza vírus, Adeno vírus-2, Bordetella bronchiseptica, Pasteurella multocida).

Jellemző tünetei az érdes, száraz köhögés, valamint a savós orrfolyás, hőemelkedés és étvágycsökkenés.

Felnőtt, talált kutya:

Amennyiben nem vagyunk tisztában az oltási előzményekkel, tekintsük úgy, hogy a kutya nem részesült oltásokban eddigi élete során. Megtaláláskor fontos a parazitairtást elvégezni, ezt követően 2 hét karantén után megkaphatja a veszettség elleni oltást, 2 hét múlva a kombinált oltást, majd ezt követően 3 hét múlva a második kombinált oltást. A veszettség elleni védőoltást fél év múlva kell megismételni, valamint a kombinált oltást is ajánlott a második veszettség oltás előtt vagy után 2 héttel megismételni. Ezen oltásokat követően a kutyust évente kötelező beoltani veszettség ellen, valamint ajánlott a kombinált védőoltást is beadatni évente egyszer.

Kiskutya féregtelenítése (bélférgek):

A kölyköknél már 2 hetes korukban el kell kezdeni a féregtelenítést, melyet 8 hetes korukig 2 hetente végzünk. Ezt követően 3 hónapos korukban, majd 3 havonta célszerű a féregtelenítő tabletta beadása.

 

 

Egyéb paraziták elleni védekezés (pl. kullancs, bolha, szúnyog, atka, tüdőféreg):

6-8 hetes korukban már érdemes elkezdeni ellenük a védekezést. A rendelőben különböző készítményekkel és készítmény kombinációkkal állunk a rendelkezésünkre (Nexgard spectra, Bravecto, Simparica, Milprazon, Stronghold, Advocate, Advantix) a különböző parazitás fertőzöttségek megakadályozása céljából. A gazdik igényeinek megfelelő legjobb készítmény kiválasztásában örömmel állunk rendelkezésükre!

Etetés:

Érdemes megkérdeznünk a tenyésztőtől/menhelytől, hogy kiskutyánk milyen táplálékot kapott eddig, hogy pár napig még azt folytassuk otthon is és csak fokozatosan térjünk át az általunk preferált eledelre, így megkímélve kiskutyánkat felesleges gyomor-, és bélrendszeri panaszoktól.

6 hónapos korukig naponta legalább 3-szori étkezés javasolt, 6 hónapos koruktól 1 éves korukig 2-szeri, 1 éves koruk felett pedig elegendő a napi egyszeri etetés. A junior táppal való etetés szükségessége egyedenként változik (függ a velük etetett táptól is). Az életkoruknak megfelelő táp kiválasztása nagyon fontos kedvencünk megfelelő fejlődéshez, így tanácsos erről is egyeztetni állatorvosukkal.

Csontot ne adjunk a kutyánknak, valamint figyeljünk arra, hogy ne rágja szét és nyelje le a játékait, hiszen megakadhatnak az emésztőtraktusban, ezzel gyomormegterhelést/bélelzáródást okozva.

Kozmetika:

Csak az oltási sor beadása után, kb. 15-16 hetes korukban mehetnek először kozmetikába, hiszen előtte fontos a különböző fertőző betegségektől való védettség megszerzése. Otthon már korábban is lehet fürdetni őket, kutyáknak való hidratáló samponnal.

Fogászat:

A kutyák általában 6-8 hónapos korukban váltják a fogazatukat, de ez egyedenként változhat. Különböző rágókák adásával elősegíthetjük a fogváltást és a fogazatuk erősödését, addig is elterelve gondolataikat különböző rosszaságokról. 🙂 

Ivartalanítás:

Fontos, hogy szukák esetében megelőzzük a nem kívánt vemhességet, pyometrát (gennyes méhgyulladást), méhdaganatot és különböző méhelváltozásokat, emlődaganatot és petefészek elváltozásokat, valamint az álvemhességet.

Kanok esetében a heredaganatot, prosztatagyulladást, jóindulatú prosztata megnövekedést valamint prosztatacisztákat.

Optimális időpont megválasztása:

Szukák esetén érdemes megvárni az első tüzelést, mivel a prepubertás korban végzett ivartalanítás esetén növekszik különböző betegségek aránya (pl. juvelnilis vaginitis, dysplasia). Az első tüzelés megvárásával még nem emelkedik jelentős mértékben az emlődaganat kockázata (8%), de a 3. tüzelést követő ivartalanításnak már nincs preventív hatása az emlődaganat kialakulásával kapcsolatban. A tüzelés megkezdésétől kb. 3 hónap múlva érdemes elvégezni az ivartalanítást, mivel ekkor a nemi hormonok termelése nyugalmi szakaszban van, ekkor sokkal kevésbé vérzékenyek az állatok. Kan kutyák esetén 6-8 hónapos korban már elvégezhető az ivartalanítás.

 

Összeállította: dr. Mag Viktória

Szív-, és Bőrférgesség

A szívférgességről röviden:

 

A kutyák szívférgességét egy fonalféreg (Dirofilaria immitis) okozza, amely sajnos hazánkban is nagyon gyakran előfordul. A féreg közvetett fejlődésű, tehát a teljes kifejlődéshez szüksége van egy köztigazdára, ami jelen esetben a vérszívó szúnyog. A szúnyog a lárvákat vérszívás útján szedi fel, egy másik fertőzött állatból. Benne a lárvák növekedésnek indulnak, egészen addig, amíg elérik, az úgynevezett L3-as stádiumot. Később ezeket a lárvákat fecskendezi be vérszívás közben az egészséges kutyákba, macskákba és más ragadozó fajokba (pl. róka, aranysakál). A lárvák fejlődésük közben vándorolnak tovább a tüdő nagy ereibe. A kifejlett szívférgek a tüdőartériában, illetve súlyos esetben a jobb szívfélben élnek és akár a 30 cm nagyságúra is megnőhetnek. A nagy mennyiségű kifejlett férgek akár az állat elhullásához is vezethetnek.

 

Mit tehetünk ellene?

 

A legfontosabb, amit tenni tudunk a kutyánk szívféreg fertőzöttségének elkerülése érdekében, az a megelőzés. Erre a legegyszerűbb módszer az ún. kombinált készítmények alkalmazása. Ezek egyszerre védenek kullancs, bolha, egyéb külső paraziták ÉS szívféreg ellen is. Az ilyen készítmények biztonsággal alkalmazhatók 12 hetes kortól, akár az állat teljes élethosszának ideje alatt.

 

Mit kell tennünk, mielőtt a választott készítményt alkalmazni kezdenénk?

 

6 hónapos kor alatti állatok esetében a védekezés előzetes teszt nélkül, biztonsággal elkezdhető. 6 hónaposnál idősebb állatok esetében azonban minden esetben szükséges egy szívféreg szűrés elvégzése, ami egy vérvételből és utána 2 teszt kombinációjából áll. Az egyik teszt egy szerológiai gyorsteszt, amely a nőstény szívféreg antigénjét mutatja ki, a másik teszt (Knott teszt) pedig a vérből festési eljárásokkal előkészített minta vizsgálata mikroszkóppal.

 

Milyen gyakran kell alkalmazni a készítményeket?

 

A fent említett kombinált készítményeket 4 hetente, de legkésőbb minden hónap ugyanazon napján kell beadni az állatnak. Ezek általában ízesített tabletták, így beadásuk nem szokott nagy kihívást jelenteni.

 

Mi történik, ha véletlenül elfelejtettem beadni a tablettát?

 

Néhány nap eltérés még nem jelent nagy problémát, azonban ha már legalább 2 hónap eltelt az utolsó tabletta beadása óta, akkor mindenképpen szükséges szűrni. Ha az állat ebben az időközben megfertőződött, akkor az esetlegesen kialakult férgek a tabletta hatására hirtelen elhalnak, és összeakadva, mechanikai thrombusként elakadhatnak az erekben, trombózist okozva ezzel az állatnak.

 

Egész évben adnom kell a tablettát?

 

Mivel a teleink egyre enyhébbek, jelen pillanatban a hazai állatorvosok egységes ajánlása az, hogy a tablettát 12 hónapon keresztül, folyamatosan adni szükséges. Továbbá ajánljuk, hogy minden állatot, évente egyszer, a tavasz kezdetekor elővigyázatosságból teszteljenek.

 

Honnan sejthetem, hogy a kutyám szívféreggel fertőzött?

 

A legtöbb állat nagyon sokáig tünetmentes hordozója ennek a parazitának, azonban súlyos fertőzöttség esetében többek között nehézlégzést, köhögést, étvágytalanságot, hirtelen súlycsökkenést figyelhetünk meg. A legtöbb ilyen esetben sajnos már szívultrahangos vizsgálat során is felkereshetők az kifejlett férgek a tüdőartériában.

 

Mit tudok tenni, ha a kutyám megfertőződött?

 

Ebben az esetben 2 féle lehetséges terápia áll rendelkezésünkre, amelyek mindegyike kockázatos és költséges egyben. Az egyik egy injekcióval kombinált gyógyszeres terápia, amely nagyjából 4 hónapot vesz igénybe. A másik, az ún. „slowkill” protokoll, ami kevésbe ajánlott, mert akár több éven át tartó gyógyszeres terápiát is igényelhet és magas a rezisztencia kialakulásának veszélye. Mind a két terápiát lehetőség van kiegészíteni egy műtéti megoldással, ahol a kifejlett férgeket katéteren keresztül távolítják el az erekből. A legolcsóbb kezelés anyagi vonzata akár 350-400 ezer forintos összeg is lehet, ezért nem győzzük hangsúlyozni a megelőzés fontosságát!

 

Miért kell szív- és bőrférgességről beszélnünk?

 

Ha a szívféreg szűrés során a teszt pozitív eredményt mutat, akkor a mintát (vér) tovább kell küldenünk PCR vizsgálatra, mert a Knott teszt módszereivel nem különböztethető meg a két féreg lárvája.

 

Van-e bármelyiknek közegészségügyi jelentősége?

 

Igen. Mindkét féreg képes megfertőzni az embert, és különféle tüneteket okozni, habár a legtöbb esetben a férgek hamar elhalnak és csak a szövődmények okoznak egészségügyi problémát.

Continue reading →

Ivartalanítás

Ivartalanítás

A kutyák-macskák műtéti ivartalanítása általában igen nehéz és nagyon fontos döntés a tulajdonos számára, pedig a nem tenyésztési célból tartott egyedek ivartalanítása hasznos mind az állat, mind a gazdi számára.

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a kutyáknak és macskáknak ivartalanítás előtt legalább egyszer szülnie kell. Kutyánk vagy macskánk nem lesz boldogtalanabb, ha soha nem születnek utódai és nem élheti át az anyaság, vagy az apaság érzését.

Az ivartalanítás fő célja a rendszeresen jelentkező ivarzások és nem kívánatos párzások megelőzése, ugyanis a véletlen párzások eredményeképpen a kidobott, kóbor állatok száma oly mértékű, amivel az állatvédő egyesületek és menhelyek képtelenek lépést tartani.

SZUKA KUTYÁK

  • Tüzelő szukák esetében, már a kan kutyák távoltartása sem egyszerű feladat a gazdik számára 
  • Évente kétszer a tüzelési időszakban, a nőstény kutyák szökési kedve is megnőhet, és szinte nincs akadály a kívánt kan elérésében
  • A nem kívánt kölyökáldást ilyenkor csak műtéttel „előzhetjük meg”, vagy olyan injekciós kezeléssel, ami számos mellékhatással járhat, és idősebb korban emlőtumorok, vagy méh problémák kialakulását okozhatja

Ivartalanítással a nem kívánt szaporulat megelőzhető, és éveket adhatunk kedvencünknek, ugyanis a beavatkozással megelőzhető számos szaporító szervi megbetegedés, a nem kívánt almok, az évente kétszeri tüzelés, és a vele járó gondok, valamint a hormonális hátterű emlőtumorok. Megelőzhetjük továbbá a gennyes méhgyulladás és petefészekciszták kialakulását, mely betegségek az idős szuka kutyákat gyakran érintik.

  • Rendelőnk álláspontja szerint a nőstény kutyák ivartalanítását a második tüzelést követően a legcélszerűbb elvégezni
  • Tüzelés után legalább 2 hónappal később

 

NŐSTÉNY MACSKÁK

  • Nőstény macskáknál nem elhanyagolandó szempont, hogy az ivarzás során az állatok viselkedése jellegzetesen megváltozik, ami a tulajdonos számára sokszor nehezen tolerálható
  • Ezektől a viselkedési változásoktól ivartalanítással mentesülhetünk, de több betegség rizikója is csökken

Természetesen nőstény macskák esetében is hasonlóképp igazak a szuka kutyák esetében elmondottak, azzal a különbséggel, hogy a macska addig tüzel, szinte egész évben, amíg a párzás meg nem történik, illetve az anyamacska már szoptatás alatt is újra párzik, így szinte egész évben fialhat, ha nem teszünk ellene.

  • A nőstény macskákat is legjobb az első tüzelés környékén ivartalanítani

 

KAN KUTYÁK

  • Tüzelési időszakban a kan kutyák viselkedése megváltozik
  • Legfőbb céljuk ilyenkor, hogy valahogy a nőstény kutyákhoz jussanak, és szinte nincs akadály előttük, nincs az a kerítés, ami megállítaná őket
  • Gyakori, hogy a kan kutyák ilyenkor elkóborolnak, és megesik, hogy nem is kerülnek elő
  • Abban az esetben, ha megakadályozzuk kutyánk elkóborlását ebben az időszakban, még mindig megvan a késztetés, amit egy szuka kutya jelent

A kasztrációs műtéttel a kan kutya elveszti érdeklődését a nőstények iránt, szökési hajlama nagyban csökken, vérmérséklete nyugodtabb lesz, agresszivitása csökken, ráadásul ez a műtét éveket adhat kedvencünk életéhez, hiszen számos betegség (prosztata-megnagyobbodás, prosztatadaganat) a hím nemi hormonhoz a tesztoszteronhoz kötött, és az öt év feletti, nem ivartalanított kan kutyák többségét érinti.

A végbél környéki daganatok kialakulása szintén megelőzhető kasztrációval, a már kialakult daganatok esetében az ivartalanítás a daganat eltávolítása mellett a kezelés részét képezi, azonban rosszindulatú daganat esetében ez már nem elegendő a felépüléshez.

  • A kan kutyák ivartalanítását 5-6 hónapos kortól már el lehet végezni, rendelőnk javallata szerint itt is érdemes megvárni az ivarérett kort.

 

KANDÚR MACSKÁK

  • A kan kutyák esetében felsorolt előnyökön túl, a kandúr macskák esetében az ivartalanítással megelőzhető, hogy a kandúr macska erős szagú vizeletével a lakáson belül és kívül jelölgessen és csökkenthető a kóborlási kedve is

Közismert tény a kandúrok csavargása és verekedési kedve, melynek következtében sokszor súlyos sérülésekkel kerülnek ki és számos betegséget adhatnak át egymásnak, köztük olyanokat is, amik a tudomány jelen állása szerint gyógyíthatatlanok (FELV, FIV).

  • Kasztrációval a verekedési kedv is csökken, és így jelentősen redukálódik a megbetegedés lehetősége és a fertőző betegségek terjedése is
  • Ivartalanításuk 5-6 hónapos kortól már ajánlott!

 

Néhány betegség 

 

Az emlődaganatok az öt évesnél idősebb, nem ivartalanított nőstény kutyák leggyakoribb daganatos megbetegedései közé tartoznak, ritkábban macskákon is előfordulhatnak. Az ivartalanítás ténye mellett, annak időpontja és az életkor is jelentősen befolyásolja az emlődaganatok gyakoriságát. Az első tüzelés jelentkezése körüli életkorban elvégzett ivartalanítás bizonyítottan csökkenti az emlődaganatok kockázatát.

 

Heredaganatok, a nem ivartalanított kan kutyáknál.

 

 

 

 

Idősebb állatokban nem ritka a lappangva kifejlődő gennyes méhgyulladás, amely gyógykezelés nélkül halálos kimenetelű. Sajnos az idős, beteg állatok altatása és műtéti megoldása jóval nagyobb kockázattal jár, mint a fiatal korban megelőző céllal elvégzett ivartalanítás. Bár a csekély kockázat és a kedvező sebgyógyulási esély a mielőbbi műtét mellett szól, nem hallgatható el a túl korai ivartalanítás egyik lehetséges késői következménye, a vizeletmegtartási zavar (incontinentia) lehetősége.

 

A petefészek és méh daganatos elváltozásai viszonylag ritkábban előforduló betegségek, melyek ivartalanítással ugyancsak megelőzhetők. A hüvelyelőesés bizonyos fajták laza konstitúciójú egyedeiben a tüzeléshez kapcsolódó állapot, mely legtöbb esetben műtéti beavatkozást igényel.

 

 

Összegezve tehát, a fiatal korban történő ivartalanítással a kutyák és macskák számos komoly szülészeti jellegű betegsége megelőzhető, illetve kialakulásának esélye jelentősen csökkenthető.

 

A hormonális viselkedési problémák, a nem kívánt szaporulatok valamint a kóborlások, megelőzése miatt továbbá egészségvédelmi szempontok alapján is javasoljuk az ivartalanítási műtét elvégzését.

 

Források:

www.univet.hu

www.kutyabarat.hu

www.kisallatorvos.hu